Hatékony térinformatikai rendszer épül ki az Okos Város program keretében

2021. február 25., csütörtök, 12:29

Az okos város legutóbbi beépítésre kerülő eleme egy olyan probléma körre nyújt megoldást a jövőben, ami lakosságnak és a városigazgatásnak egyaránt nehezítette meg az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézést. Elindult egy új térinformatikai rendszer, aminek hatékonyságával hamarosan minden helyi lakos találkozhat, akinek ingatlanával kapcsolatos kérdései vannak.

A térinformatikai rendszer megvalósulása egy tökéletes példája annak, amikor a kereslet és a kínálat találkozik. A város és a városüzemeltetés számára rég óta szükséges egy olyan rendszer, amiben minden ingatlannal kapcsolatos információ elérhető. Használatával a lakosság könnyen tájékozódhat róla, hogy hol van a településen üres telek, hol, milyen közműellátottság érhető el, hol van hulladék-lerakó, a telkén hol, milyen épületet építhet, stb. Egy ilyen rendszer természetesen a városvezetésnek is igen nagymértkében segíti a döntéselőkészítési és üzemeltetési folyamatokat, nyilvántartásokat. A városi igény és a központi szándék szerencsésen találkozott, így a Lechner Tudásközpont a város szempontjait is figyelembe véve végül egy a települési önkormányzatok által használható platformot hozott létre – mondta el a monori önkormányzat munkatársa Kerepeszki Ildikó műszaki irodavezető.

És mi is ez pontosan? - A rendszert a Belügyminisztérium megbízásából Lechner Tudásközpont fejlesztette és két fő ágazata van, amelyből az egyik az ingatlanokra, míg a másik inkább az épületekre fókuszál.

Térinformatikai Platform (TTP) - A térinformatikai platform egy webes térképalkalmazás, mely központi nyilvántartásokból és a helyi kataszterekből téradatokat jelenít meg. A számos adatbázisból összegyűjtött információknak köszönhetően a rendszer kimutatások készítésre is alkalmas, melyhez térképes tartalom is társítható. A naprakész adatoknak köszönhetően a rendszer nagyban segíti az önkormányzatot a döntés előkészítésben és döntéshozatalban, a település fejlesztésében, adatbázisok tárolásában, de a lakosságnak is szolgál értékes információkkal a városukról.

Települési Középület Kataszter (TKÉK) - A Települési Középület Kataszter nevű eszköz az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében levő épületeket jól átlátható, három dimenziós digitális modellekre épülő adatbázisba szervezi. Az épületek felmérése után ez a modell rengeteg adatot tud kezelni a helyiségek burkolataitól és karbantartási igényeitől a munkahelyek és eszközök kiosztásán át egészen a felújítások és fejlesztések kezeléséig. Így az üzemeltetők és tulajdonosok egy helyen látnak minden információt a kezelésükben levő épületekről és a napi feladatokat is ebben az alkalmazásban tudják adminisztrálni. Az elvégzett munkákról és az épületek működéséről pedig egy gombnyomással különféle kimutatásokat és beszámolókat is lehet készíteni, így például egy lakostól, vállalkozótól beérkező irodahelység bérlet igény esetén sokkal naprakészebb, gyorsabb, pontosabb kimutatást kaphat az érdeklődő a TKÉK segítségével.

Az Európai Unió a következő 7 éves finanszírozási ciklusában jelentős forrásokat biztosít a digitalizációra. A cél az informáltság biztosítása, az információ áramlás sebességének gyorsítása. A két folyamat az élet minden terén növeli a hatékonyságot és a gazdaságosságot. Juhász László alpolgármester urat arról kérdeztük, hogyan érvényesül ez egy okos városban?

Városi adatgyűjtő rendszer

Monor Városa által lefejlesztésre kerül egy olyan alkalmazás, mely a megvalósuló okos város elemek szenzor és mérőeszköz adatait folyamatosan gyűjti. A pillanatnyi, aktuális értékek ismerete lehetővé teszi városüzemeltetés számára az esetenként szükséges azonnali beavatkozásokat, míg azok hasznosak lehetnek a lakosság számára is. Ezen információk egy része mind a városi honlapon, mind a kialakuló mobil alkalmazásban, mind a telepítés előtt álló köztéri kijelzőkön is elérhetővé fog válni. Jó példaként lehet említeni a környezeti szenzorok, légszennyezettségi és zajmérési adatainak megosztását. A rendszer historikus adatai ahhoz járulnak hozzá, hogy a városvezetők a stratégiai kérdésekben tudjanak jó döntéseket hozni. Mérni fogjuk például az egyes útszakaszok gépjárműforgalmát, illetve az adott szakaszokon az átlagsebességet. Ezek az információk alá tudnak támasztani forgalomtechnikai beavatkozásokat, például zebrák és fekvőrendőrök telepítése, de lehetőséget kínálnak arra is, hogy a rendőri ellenőrzések (sebességmérések) a megfelelő időben és helyen valósuljanak meg. A város döntéshozatal támogatása mellett a kialakuló adatvagyont is érdemes megemlíteni, egyes információk akár a helyben üzemelő vállalkozások számára is értékesek lehetnek. Teoretikus példaként a játszótér látogatószámának adataiért egy beruházást tervező vendéglátós jó eséllyel hajlandó pénzt áldozni. Az adatgyűjtő rendszer az integrált okos város és a megújuló stratégiai vezetés alapvető, szükséges eszköze.