Monor lehet az ország első okos városa

2018. március 7., szerda, 10:00

Tavaly év végén jelent meg az a kormányhatározat, mely városunkat az „okos város” technológia magyarországi elterjesztése érdekében indítandó pilot projekt tesztalanyául jelöli ki.

Az okos város - más néven smart city - fogalmát széleskörűen lehet értelmezni. A Magyar Közlönyben megjelent 2040/2017.(XII.27.)  kormányhatározat a következőképpen írja le: „Az okos város olyan település amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a te­rületén elérhető szolgáltatások minősé­gét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnoló­giák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevo­násával fejleszti.”

Egy okos város megvalósítás­ához és ilyen irányú működtetéséhez fejlett technológiára, modern infokommunikációs fejlesztések­re van szükség; ezek te­szik lehetővé a város szolgáltatá­sainak hatékonyabb működését, amelyből eredően javul a városban élők életminősége. Az „okos városok” lénye­ge, hogy élhetőbb, a la­kosság igényeihez jobban alkalmazkodó és azokat kiszolgáló települések jöjjenek létre.

A hír megjelenése óta eltelt időszakban több körben is tárgyaltak a projektről. Zsombok László polgármester így fogalmazott a Strázsa újság hasábjain: - Jelenleg is tárgyalunk a részletekről a Belügyminisztériummal, a Lechner Tu­dásközponttal és a Nemzeti Infokom­munikációs Szolgáltató Zrt.-vel. Utóbbi egy mobileszközökön működő alkalma­zás fejlesztését, egy ügyfélhívó és ügyfél-előjegyzést kezelő rendszert, a térfigyelő kamerák rendszerének fejlesztését és az E-személyivel a kvázi városkártya-funk­ciókat szeretné maga fejleszteni és megva­lósítani. A helyi fejlesztési igények­ről nekünk kell hozzá gondoskodni. Ez­alatt a folyamatok átalakítását, a szerve­zetfejlesztést, a tartalomszolgáltatás megszervezését kell érteni.

A jövőben kialakításra kerülő, lakosság által is használható funkciók tehát most körvonalazódnak. A fenti lehetőségeken túl szóba került például a szennyvíz hőjének közcélra történő hasznosítása, a közvilágítás forgalomfüggő működé­se, a napenergia hasznosítása, a csapadék­víz tervezett visszatartása és közösségi kerékpárrendszer kialakítása is. A projekt során kiemelt szempont, hogy a fejlesztés hatására a városüzemelte­tés gyorsabb, hatékonyabb, költségkí­mélőbb legyen és komfortosabbá, élhe­tőbbé tegye a várost a lakosok számára!