Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (VII. 21.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról, az egyéb szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól, és a fizetendő térítési díjakról

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1), 18. § a.) pontja, 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b.) pontja, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) és (7) , 48. § (4), 58/B. § (2), 62. § (2) bekezdéseiben, a 92. § (1) bekezdés a.) pontja, a 92. § (2) bekezdés a.) - g.) pontjaiban, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés a.), d.), g.) pontjaiban, 134/E §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 18. § (2), 29. § (1) - (3), 131. § (1) , 148. § (5),151, § (4a), 162. § (5) bekezdéseiben, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. § (1) a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A rendelet célja

1. §

(1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezetét, a szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátás feltételeinek biztosítása — az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl — az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

II. Fejezet

Általános szabályok

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Monor Város Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseit, a 7. § (1) bekezdését, valamint a Gyvt. 4. § (1) – (3) bekezdéseit.

III. Fejezet

Szociális és gyermekvédelmi ellátások formái

3. §

(1) Az e rendeletben meghatározott szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) az Emberi Erőforrások Bizottsága,

c) a polgármester és a

d) a jegyző gyakorolja.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben az Emberi Erőforrások Bizottsága gyakorolja a

a) a települési ápolási támogatás megállapítását

b) települési gyógyszertámogatás megállapítását,

c) az e rendelet 11. § (5) bekezdésében meghatározott összeghatár alatti települési gyermeknevelési támogatás megállapítását,

d) szociális étkezés személyi térítési díjának mérséklése, vagy elengedése,

e) menzatérítés megállapítását,

f) karácsonyi támogatás megállapítását.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátások:

a) települési létfenntartási támogatás, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 70 %-ának megfelelő mértékig, olyan rendkívüli élethelyzet bekövetkezése esetén, melynél a támogatás elmaradása előre látható, életet, vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetet teremtene.

b) települési gyógyszertámogatás megállapítása

c) települési létfenntartási támogatás étkezés biztosításával

d) köztemetés,

e) települési temetési támogatás,

(4) A települési önkormányzat képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben a jegyző hatáskörébe tartozó szociális ellátások: települési lakásfenntartási támogatás.

(5) A települési elemi kár elhárítási támogatás, az e rendelet 3. § (3) bekezdés a., b., c..) pontjába nem tartozó települési létfenntartási támogatás és az e rendelet 11. § (5) bekezdésében meghatározott összeghatár feletti települési gyermeknevelési támogatás megállapítását az önkormányzat Képviselő-testülete maga gyakorolja.

4. §

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket, az általános eljárási szabályokat az Sztv. 4–16. §-a, a Gyvt. 5. §-a az igazgatási eljárási szabályokat pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A települési támogatás, illetve a további szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani vagy postai úton eljuttatni. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, és amennyiben lehetséges, a települési segély indokoltságáról szóló igazolást (pl. elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, tartós betegséget igazoló orvosi-, vagy kórházi igazolás, válsághelyzetben lévő várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, gyermekek hátrányos helyzetéről szóló igazolás, stb.).

(4) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális és jövedelmi helyzetének feltárásában, köteles a maga és a családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat hitelesen igazolni.

(5) A jövedelem igazolása munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással történik. Az ilyen igazolás aránytalanul nehéz beszerezhetősége esetén elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámlakivonat (vagy más hasonló hiteles irat) is a bér átutalásáról. Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként a NAV által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni. Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

(6) A szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során - az Ákr. szemlére vonatkozó szabályai szerint - környezettanulmány felvételével is vizsgálható. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. A rendszeres támogatások elbírálására irányuló eljárás során a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány tartalmazza a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait és jövedelmi viszonyait, a lakásra vonatkozó alapadatokat, a szociális körülmények általános leírását; amennyiben a kérelmezőnek különélő, tartásra kötelezhető hozzátartozója van, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy hozzátartozója semmilyen támogatást nem nyújt részére. A környezettanulmány készítésére az Önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményei felkérhetők. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az a Hivatalban az igénylő vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme kapcsán – 1 éven belül - a rendelkezésre áll. A fent nem szabályozott esetekben, amennyiben a hatáskör gyakorlója szükségesnek tartja, környezettanulmány készíthető a jogosultságot alátámasztó tényállás tisztázásához vagy kérelmező és családja szociális helyzetének pontos megítéléséhez.

(7) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható a bizonyíték utólagos csatolása mellett, amennyiben a nyilatkozatban foglaltak utólagos ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem feleltek meg a valóságnak, úgy az ellátás megszüntethető.

(8) A kérelmező – a karácsonyi támogatást és a menzatérítést kivéve – valamennyi, jelen rendelet I. RÉSZÉBEN meghatározott szociális és gyermekvédelmi ellátás igénylése esetén köteles nyilatkozni a lakókörnyezetének az e rendelet 13. § (7) bekezdésében meghatározottak szerinti rendezettségéről. A nyilatkozatban foglaltak valóságosságát, illetve az e rendeletben előírt lakókörnyezet rendezettségét a Monori Polgármesteri Hivatal dolgozója ellenőrizheti és amennyiben megállapításra kerül, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, illetve aktív korúak ellátása esetében a rendeletben a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan előírt feltételeknek, úgy az e rendelet szerinti ellátás megszüntetésre kerül.

5. §

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése házipénztárban, utalással, vagy postai úton történik.

(2) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(3) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a döntés követő 8 napon belül kell folyósítani.

(4) A természetben nyújtott települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(5) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(6) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása és elszámolása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szabályai szerint történik. A pénzbeli ellátások kifizetése a jogerős vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a Pénzügyi Iroda feladata, amely további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

MÁSODIK RÉSZ

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK

6. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújthat.

(2) A települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás (különösen települési létfenntartási támogatás keretében időszakosan étkezés biztosítása),

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af) köztemetés,

ag) menzatérítés,

ah) karácsonyi támogatás.

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás.

bb) települési lakásfenntartási támogatás,

bc) települési ápolási támogatás.

1. Települési létfenntartási támogatás

7. §

(1) Települési létfenntartási támogatás adható annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében a 250%-át nem haladja meg.

(2) A jövedelemszámításnál – ha ez rá nézve kedvezőbb - (függetlenül attól, hogy családban él) egyedül élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki 70 év feletti, vagy daganatos beteg, vagy szervátültetésre váró beteg, illetve súlyos vesebeteg.

(3) A települési létfenntartási támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel vissza nem térítendő formában is nyújtható.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(5) A települési létfenntartási támogatás összege alkalmanként mértéke alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(6) Települési létfenntartási támogatás kivételes méltányosságból, amennyiben azt a rendkívüli szociális helyzet indokolja azonnal is folyósítható.

(7) A rendszeres települési létfenntartási támogatás kivételes méltányosságból egy összegben is folyósítható.

(8) A települési létfenntartási támogatás egy naptári évben nyújtott összesített összege akár eseti, akár rendszeres jelleggel került megállapításra egy háztartás esetében, egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

2. Települési gyógyszertámogatás

8. §

(1) Gyógyszerkiadásokra, kórházi kezelésre, szakorvosi beutalásra tekintettel települési gyógyszertámogatás adható annak a személynek, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható, ennek igazolására csak a 30 napnál nem régebbi, névre szóló, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott háziorvos, vagy szakorvosi által felírt, elrendelt gyógyszer vény, vagy számla, illetve gyógyászati eszköz, gyógyító eljárás szükségességére vonatkozó igazolás fogadható el.

(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet azonnali, sürgős esetben haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő azonnal, amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó nem azonnali esetkörről van szó, úgy a Bizottság soron következő ülésén kell elbírálni.

(4) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(5) Eseti települési gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át és az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetén 225 %-át. A jövedelemszámításnál egyedül élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki daganatos beteg, vagy szervátültetésre váró beteg illetve a súlyos vesebeteg.

(6) A megállapított eseti települési gyógyszertámogatás összege alkalmanként 4.000,- Ft összegig terjedhet. Az e támogatási forma keretében akár a Polgármester, akár a Bizottság által nyújtható támogatás éves összege háztartásonként együttesen, mindösszesen nem haladhatja meg a 8.000 Ft-ot.

3. Települési temetési támogatás

9. §

(1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás adható annak a személynek, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–90 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 185.529,- Ft, mely összeg – figyelembe véve a temetkezéssel foglalkozó helyi gazdálkodó szervek véleményét – minden év április 1. napjáig felülvizsgálatra kerül.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez 4. § (3) bekezdésében foglaltakon felül csatolnia kell, a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A megállapított segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(7) A települési temetési költségekhez való hozzájárulásként támogatást az anyakönyvi kivonat kiadásától számított 30 napon belül lehet igényelni.

(8) Települési temetési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

4. Települési támogatás elemi kár elhárításához

10. §

(1) Elemi kárra tekintettel települési támogatás adható annak a személynek, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás pénzbeli és természetbeni támogatásként is nyújtható, az egyedi határozatban foglaltak szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana.

(5) A jegyző, vagy a jegyző által kijelölt ügyintéző a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(6) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(7) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül dönt.

5. Települési gyermeknevelési támogatás

11. §

(1) Települési gyermeknevelési támogatás adható annak a személynek, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet szükséges anyagi támogatásra

a) a gyermek iskoláztatásához, neveléséhez vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 205%-át nem haladja meg.

(4) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

(5) Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének a 200 százalékáig a Bizottság, ezt meghaladóan - a Bizottság javaslatára - a Képviselő-testület jogosult a támogatási kérelem elbírálására.

(6) Települési gyermeknevelési támogatás kivételes méltányosságból egy naptári évben 1 alkalommal, jövedelemhatárra való tekintet nélkül nyújtható, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek az adott évben települési támogatásban nem részesültek.

(7) A települési gyermeknevelési támogatás folyósítása a gyermek törvényes képviselőjének történik, azonban külön kérésére – záros elszámolási határidő tűzésével - indokolt esetben közvetlenül az oktatási intézmény gyermekvédelmi felelősének, a védőnőnek, a gyermekorvosnak, illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának is kifizethető. Erről valamint az elszámolás módjáról és határidejéről a határozatban rendelkezni kell.

(8) Iskoláztatási célból nem állapítható meg támogatás azon tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermeknek, aki a tárgyév június hónapjában a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatásban részesül.

6. Karácsonyi támogatás

12. §

(1) Az Emberi Erőforrások Bizottsága a tárgyévi költségvetésben e célra meghatározott keret terhére egyszeri karácsonyi támogatásban részesítheti a monori székhelyű bölcsőde és a nevelési-oktatási intézmények által a rászorultság, vagy a szociális helyzet és a szorgalom és a tanulmányi eredmény alapján javasolt – intézményenként legfeljebb 10 - gyermeket.

(2) A támogatásnak az adott évben adhatóságáról, a lebonyolítás és a szempontrendszer pontos meghatározásáról a Bizottság legalább a megelőző ülésén határozatot hoz.

(3) A támogatást az önkormányzat – ha a (2) bekezdés szerinti határozat másként nem rendelkezik - közvetlenül az intézménynek utalja. Az intézmény január 31-ig tételesen - gyerekenként – számol el a támogatásról.

7. Települési lakásfenntartási támogatás

13. §

(1) Települési lakásfenntartási támogatás adható annak a szociálisan rászoruló háztartásnak, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) A kérelmezőnek számlával kell igazolnia a lakásfenntartási kiadásait, amelyekről szóló számlákat a 4. § (3) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a közös költség, és a tüzelőanyag ára.

(5) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában kell nyújtani, elsősorban természetbeni juttatásként. A támogatást havi rendszerességgel 12 hónapra lehet megállapítani, kivételes méltányosságból a megállapított támogatás egy összegben is folyósítható.

(6) A megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás összege 2.500,- Ft-tól 5.000,- Ft-ig nyújtható.

(7) A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

a) tiszta, rendezett legyen

aa) a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház),

ab) a ház udvara, kertje (ez utóbbi alatt a gyomtalanítást is értve),

ac) a házkerítéssel - kívül - határos területe, a járda,

b) a ház állag megőrzése biztosítva legyen,

c) a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

(9) A jegyző a (7) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel.

(10) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a települési létfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(11) Nem állapítható meg települési létfenntartási támogatás a külterületi és zártkerti MG-GSZK 1,2,3 övezetekben található ingatlanokban.

8. Települési ápolási támogatás

14. §

(1) Települési ápolási támogatás adható annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét 155 %-át nem haladja meg.

(3) A települési ápolási támogatást meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) azt az ápolást végző személy kérte,

f) az ápolást végző személy a települési ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

g) a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellátását.

(4) Az ápolást végző személy a (3) bekezdés b.) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha

a) az ápolt lakókörnyezetét nem tartja tisztán,

b) az ápolt higiénés feltételeit nem teljesíti,

c) az ápolt étkezését nem biztosítja,

d) nem valósul meg az állandó ápolás, gondozás, higiénés ellátás,

e) nem személyesen tesz eleget ápolási, gondozási kötelezettségének.”

(5) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének bruttó 80 %-a.

(6) A támogatást havi rendszerességgel lehet megállapítani.

(7) Az ellátás feltételeit 2 évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(8) Ha a települési ápolási támogatást azért kell megszüntetni, mert az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, vagy az ápolt személy meghal a települési ápolási támogatásra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a települési ápolási támogatást azért kell megszüntetni, mert azt az ápolást végző személy kérte a támogatást a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) A települési ápolási támogatás folyósításának időtartama szolgálati időre nem jogosít.

9. Természetben nyújtott szociális ellátások

15. §

(1) Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:

a) eseti és rendszeres települési létfenntartási támogatás (ennek keretében tűzifa szociális alapon történő kiutalása, étkezés szociális alapon, esetileg történő megállapítása)

b) eseti települési támogatás elemi kár elhárításához,

c) eseti települési gyermeknevelési támogatás,

d) települési lakásfenntartási támogatás,

e) köztemetés,

f) menzatérítés.

(2) A települési létfenntartási támogatásnak a tűzifa szociális alapon történő kiutalása formája esetében – az egyszeri mennyiségnek a Képviselő-testület általi meghatározásával egyidejűleg - egy háztartás részére egy naptári évben csak egy ízben nyújtható e természetbeni támogatási ellátási forma.

10. Köztemetés

16. §

(1) A köztemetés esetén az Sztv. 48. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(3) A polgármester különös méltányosságból egészben vagy részben mentesítheti a hozzátartozót a költségek megtérítése alól, amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át.

(4) A köztemetés tárgyévi szolgáltatóját Monor Város Önkormányzata - a temetkezési szolgáltatók megelőző év december 15. napjáig benyújtott árajánlatai alapján - egyszerűsített versenyeztetési eljárás keretében választja ki és köt vele szerződést az adott évi köztemetés biztosítására.

11. Étkezés méltányossági alapon történő megállapítása

17. §

(1) Eseti települési létfenntartási támogatás nyújtható térítésmentes étkezés megállapítása formájában is, amennyiben a kérelmező kérelmében jelzett kivételes méltánylást érdemlő körülményei ezt indokolják és a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át.

(2) Az e § szerinti ellátás jövedelmi feltételeinek történő megfelelésről a kérelmező nyilatkozni köteles és amennyiben a nyilatkozatban foglaltak utólagos ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem feleltek meg a valóságnak, úgy az ellátás megszüntethető.

(3) Az e § alapján, szociális alapon megállapított térítésmentes étkezés ebéd formájában vehető igénybe a Monori Gondozási Központban, időtartama pedig legfeljebb 1 havi lehet.

(4) Egy kérelmező egy naptári évben legfeljebb három alkalommal részesülhet az e § alapján megállapított térítésmentes szociális étkezés ellátásban.

12. Menzatérítés

18. §

(1) Menzatérítés állapítható meg az oktatási-nevelési évre vonatkozóan a bölcsődében, óvodában illetve közoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatásban étkezésben részesülő gyermek számára, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 155 százalékát, gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő esetében a 205 százalékát.

(2) A menzatérítés összege:

a) a normatív kedvezményben részesülő gyermek étkezése után – a Bizottság döntésétől függően - a kedvezménnyel nem fedezett étkezési díj egésze lehet.

b) a normatív kedvezményben nem részesülő gyermek esetében a támogatás – a Bizottság döntésétől függően - a teljes étkezési díj térítéséig terjedhet.

(3) A Bizottság meghatározhatja, hogy a gyermek étkeztetését milyen időtartamra támogatja. Ilyen döntés nélkül a menzatérítés az oktatási-nevelési év végéig tart.

(4) A menzatérítés kifizetése közvetlenül az intézménynek/ KÖVÁL Monori Városüzemeltetés intézménynek történik, a gyerek tényleges étkezéséről utólagosan kibocsátott számla alapján.

(5) A kérelemhez csatolni kell az intézmény/Polgármesteri Hivatal igazolását arról, hogy a gyermek részesül-e (és ha igen, akkor mekkora) normatív étkezési kedvezményben.

HARMADIK RÉSZ

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK FORMÁI

13. Az ellátások formái

19. §

(1) Monor Város Önkormányzata az e rendeletben meghatározott szociálisan rászorultak és gyermekeik részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat szociális és gyermekjóléti intézmények fenntartásával biztosítja. A személyes gondoskodás magába foglal alap és szakosított ellátásokat is.

(2) Alapellátás:

a) Gyermekek napközbeni ellátása keretében:

aa) bölcsődei ellátás,

ab) óvodai, általános iskolai gyermekétkeztetés.

b) Gondozási Központ keretében:

ba) szociális étkeztetés,

bb) házi segítségnyújtás,

bc) nappali ellátás,

c) Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat szolgáltatásában:

ca) család- és gyermekjóléti központ és szolgálat biztosítása,

cb) aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési programjainak szervezése.

d) Ellátási szerződés alapján: gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózat működtetésével.

14. Bölcsődei ellátás

20. §

(1) Monor Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete a kiskorúak személyes gondoskodása céljából bölcsődét tart fenn.

(2) A bölcsődei ellátást igénybe vehetik Monor város közigazgatási területén élő szülők gyermeke

a) 3 éves koráig, amennyiben e rendelet előírásai szerint azt a család helyzete és a gyermek egészségi állapota szükségessé teszi,

b) 3. életévét betöltése esetén 4 életévének betöltését követő augusztus 31–ig, amennyiben testi és szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre,

c) 6 éves korig, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű.

(3) A gyermek bölcsődei gondozását a szülők különösen akkor igényelhetik, ha

a) a gyermek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt, vagy

b) akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban 3 vagy annál több gyermeket nevelnek.

(4) Bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelem az Intézményhez nyújtható be, az Intézmény felvételi szabályzata szerint. A kérelem elbírálásánál előnyt jelent

a) ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll

aa) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,

ab) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,

ac) a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,

ad) az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és

b) a védelembe vett gyermeket.

(5) A gyermek bölcsődei felvételéről és a bölcsődei gondozás megszüntetéséről a bölcsőde intézmény-vezetője dönt. A bölcsőde vezetőjének elutasító, vagy ellátást megszüntető határozata ellen a gyermek szülei, vagy nevelői a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett fellebbezéssel élhetnek.

(6) A gyerek bölcsődei ellátásáért a szülő, nevelő vagy gondozó bölcsődei étkezési térítési díjat, illetve jövedelmi viszonyai alapján, az ellátás igénybevétele utáni napi díjszámítással - bölcsődei gondozási díjat köteles fizetni, melyek mértékét e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

(7) Megszűnik a bölcsődei ellátás amennyiben:

a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek 3. életévét betölti,

b) az e Rendelet 20. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31. –e után,

c) a 3 évesnél idősebb gyermeket az óvoda nevelésre felvesz,

d) a súlyosan fogyatékos gyermek 6. életévét betölti,

e) a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét.

15. Óvodai, általános iskolai gyermekétkeztetés

21. §

(1) Gyermekétkeztetésre jogosult minden a Monor Város Önkormányzatának fenntartásában működő óvodával és általános iskolával nevelési, illetve tanulói jogviszonyban álló gyermek.

(2) Az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetésért a szülő, nevelő vagy gondozó, étkezési térítési díjat köteles fizetni, melynek mértékét e rendelet 3. sz. melléklete határozza meg.

(3) Nem áll fenn étkezési térítési díj fizetési kötelezettség az után az óvodai ellátásban részesülő gyermek után, akinél a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti feltételek valamelyike fenn áll, illetve az után az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, akinél a Gyvt. 151. § (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti feltételek valamelyike fennáll.

16. Szociális étkeztetés

22. §

(1) Étkeztetés keretén belül a 18. életévüket betöltött rászorulóknak napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítható abban az esetben, ha önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Napi 3X-i (reggeli, ebéd uzsonna) étkezés biztosítható a Monori Gondozási Központ idősek nappali ellátásának igénybe vétele mellé.

(3) Az étkezés igénybe vételének módja:

a) Helyben fogyasztással a Gondozási Központban; Monor Dózsa György u. 1. szám alatt.

b) Az igénylő önmaga viszi el a Gondozási Központból; (Monor Dózsa György u. 1. )

c) Kiszállítással; Aki kora vagy egészségi állapota miatt lakáshoz kötött, a Monori Gondozási Központ az ebéd házhoz szállítását biztosítja; a KÖVÁL Monori Városüzemeltetés által üzemeltetett gépkocsival vagy házi segítségnyújtással egybekötötten gondozónők által. A kiszállítás orvosi igazolás benyújtása mellett kérhető.

(4) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 4. sz. melléklete határozza meg.

(5) Az étkezésért fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az a kötelezett havi jövedelmének 30%-át ne haladja meg.

17. Házi segítségnyújtás

23. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretén belül a Monori Gondozási Központ hivatásos és tiszteletdíjas gondozói gondoskodnak azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

(2) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő és a házi / kezelő orvos végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés, vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.

(3) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(4) A házi segítségnyújtás keretében végezhető tevékenységek és résztevékenységek első sorban az alábbiak:

a) Szociális segítés keretében:

aa) A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben), mosás, vasalás

ab) A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása, segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében, mosogatás, ruhajavítás, közkútról, fúrt kútról vízhordás, tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel), télen hó eltakarítás és síkosság mentesítés a lakás bejárata előtt, kísérés, segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

b) Személyi gondozás keretében:

ba) Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás, családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése, az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés, ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében

bb) Gondozási és ápolási feladatok körében: mosdatás, fürdetés, öltöztetés, ágyazás, ágyneműcsere, inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése, haj, arcszőrzet ápolás, száj, fog és protézis ápolása, körömápolás, bőrápolás, folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül), mozgatás ágyban, decubitus megelőzés, felületi sebkezelés, sztómazsák cseréje, gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása, vérnyomás és vércukor mérése, hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül, kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás, a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig), fentebb említett szociális segítés tevékenységei.

(5) Amennyiben a házi segítségnyújtás során

a) szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,

b) szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(6) A házi segítségnyújtás megszüntethető, ha a gondozott nem együttműködő, a gondozót munkájában akadályozza, annak testi épségét veszélyezteti, illetőleg a gondozás indoka megszűnt, valamint, ha a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének több, mint két hónapot meghaladóan nem tesz eleget.

(7) Házi segítségnyújtás szolgáltatás körében a Monori Gondozási Központ ellátási területe Monor Város közigazgatási területe, illetve az Sztv. 89. § (1), a 90. § (4) bekezdéseiben és a 91. § (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak szerinti feladat ellátási megállapodás alapján Bénye Község közigazgatási területe, Csévharaszt Község közigazgatási területe, Gomba Község közigazgatási területe, Káva Község közigazgatási területe, Monorierdő Község közigazgatási területe, Pánd Község közigazgatási területe, Nyáregyháza Község közigazgatási területe, Péteri Község közigazgatási területe, Vasad Község közigazgatási területe is.

(8) A házi segítségnyújtás intézmény térítési díjának megállapítására Monor Város Önkormányzata jogosult, mely intézményi térítési díj mértékét e rendelet melléklete határozza meg, a házi segítségnyújtás keretében, az ellátott településen alkalmazott szabályokra jelen rendelet rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

(9) A házi segítségnyújtás személyi térítési díját úgy kell megállapítani, hogy az a kötelezett havi jövedelmének 25%-át ne haladja meg. Amennyiben a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, úgy a személyi térítési díj a kötelezett havi jövedelmének 30%-át nem haladhatja meg.

18. Család- és gyermekjóléti szolgálat

24. §

(1) A Monor és Térsége Integrált Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat szolgáltatásai a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti központ és szolgálat keretében működik, fenntartója Monor Város Önkormányzata. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 39. § (1) és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés 1993. évi III. törvény (Szt.) 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.

(2) Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat ellátási területére családsegítés és gyerekjóléti szolgáltatás vonatkozásában rendelet megalkotására kijelölt önkormányzat: Monor Város Önkormányzata, mely kötelezettségének Monor Város Önkormányzata e rendeletében tesz eleget. Az e paragrafusban meghatározott ellátási forma a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, melyek igénybevétele ingyenes, az ellátási területen élő valamennyi állampolgár igénybe veheti, alapellátási szinten működik. A szolgáltatás igénybevétel önkéntes, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy szükség áll fenn vagy hatósági intézkedés történik. Igénybevételre irányuló kérelem benyújtása történhet szóbeli vagy írásbeli kérelemre.

19. Család- és gyermekjóléti központ

25. §

Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ az Intézmény önálló szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységeként működik. A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a Gyvt. 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl járási szinten ellátja: A gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít

a) utcai szociális munkát,

b) kapcsolattartási ügyeletet,

c) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,

d) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,

e) családkonzultációt, családi döntéshozó konferenciát;

f) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el.

20. Nappali ellátás

26. §

(1) Monor Város Önkormányzatának fenntartásában a Monori Gondozási Központ, mint idősek klubja a támogatásra szoruló, önmaguk ellátása csak részben képes időskorúak részére napközbeni gondozás formájában nyújt nappali ellátást.

(2) Felvehető az idősek klubjába az a 18. évét betöltött személy is, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatásra rászorul (pl. rokkant, vagy enyhén fogyatékos), és önmaga ellátására csak részben képes.

(3) A nappali ellátás személyi térítési díját úgy kell meghatározni, hogy az az ellátott havi jövedelmének a 15%-át, amennyiben a napközbeni ellátás mellett étkezést is nyújtanak a jövedelem 30%-át ne haladja meg.

(4) A nappali ellátás intézményi térítési díját jelen rendelet melléklete határozza meg.

IV. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének közös szabályai

27. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.

(2) Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - törvényes képviselője terjeszti elő.

(3) A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét törvényes képviselője beleegyezésével – amennyiben pedig cselekvőképességét ezen ügycsoportra vonatkozóan a bíróság nem korlátozta e nélkül - maga terjesztheti elő, vita esetén a gyámhatóság dönt.

28. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmeket a bölcsődei elhelyezés esetén – a Monori Bölcsőde vezetőjéhez, óvodai, általános iskolai elhelyezés esetén a gyermekétkeztetés iránti igényt a KÖVÁL Monori Városüzemeltetés intézménynél, étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás iránt igény esetén –a Monori Gondozási Központ vezetőjénél, a Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat ellátási körébe tartozó kérelmeket a Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat intézményvezetőjénél, míg ápolást, gondozást nyújtó intézménybe való beutalási kérelmet – a Monori Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételére irányuló kérelmeket,

a) az Emberi Erőforrások Bizottsága, rendkívül sürgős esetben a polgármester,

b) az egyéb esetekben az intézményvezető bírálja el.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti döntést akár az ellátást igénylő, akár a törvényes képviselője vitatja, úgy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül Monor Város Önkormányzatához fordulhat. Ilyen esetben a Képviselő-testület határozattal dönt.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről és az ellátás tartalmáról a kérelem benyújtásakor az igénylőt, vagy törvényes képviselőjét tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.

(5) A 19. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások krízishelyzet, vészhelyzet esetén az igénybe vétel feltételei teljesülése nélkül is nyújthatók, amíg krízishelyzet fennáll, feltéve, hogy késedelem az adott személy egészségét, életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

(6) A 19. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott ellátás igénybe vételt megelőzően az ellátottal az intézmény megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az igénybe vevő természetes személyazonosító adatait.

29. §

(1) Az intézményi jogviszony megszűnik, illetve megszüntetésre kerül:

a) a jogosultnak, illetve hozzátartozójának a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentését követő 7 napon belül (házirend),

b) ha az intézményi ellátás, elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézménybe kell elhelyezni,

(2) Az ellátás megszüntetéséről az ellátás megállapítására jogosult intézményvezető, illetve az önkormányzat illetékes szerve (Emberi Erőforrások Bizottsága) intézkedhet.

30. §

(1) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat;

a) az ellátást igénybevevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelme a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását, gondozását szerződésben vállaló, vagy arra bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni, amelyet a kötelezett jövedelmi viszonyai – szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a családban; kiskorú igénybevevő esetében a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó jövedelme -, és az e rendelet mellékletét képező intézményi térítési díj, valamint a jogszabályi korlátozások figyelembe vételével kell megállapítani.

31. §

(1) Az intézményi, valamint az étkezési térítési díjakat ellátási formánként a képviselő-testület, mint intézményfenntartó e rendelet mellékleteiben állapítja meg és indokolt esetben mértékét évente két alkalommal vizsgálhatja felül.

(2) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg.

(3) A személyi térítési díj összege a felülvizsgálatot követően sem változtatható a kötelezett terhére, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme olyan mértékben csökken, hogy ezáltal az Sztv.-ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni.

(4) A személyi térítési díj összege a felülvizsgálatot követően sem csökkenthető, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(5) A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj bevezetésének időpontjáról a képviselő-testület rendelkezik azzal a feltétellel, hogy a jogosult az új térítési díj megfizetésére nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

(6) Térítésmentes ellátást kell biztosítani, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátására egyébként jogosult személy jövedelemmel nem rendelkezik, tartási vagy öröklési szerződésbe foglalt tartásra, illetve gondozásra kötelezettséget vállaló személlyel nem rendelkezik.

(7) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott étkeztetés, és az óvodai és általános iskolai ellátása keretében biztosított étkezés esetén díjkedvezmény e rendelet 17. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén, az ott meghatározottak szerint vehető igénybe.

(8) A személyi térítési díj összegéről az intézmény vezetője legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(9) A térítési díjak megfizetésének határideje:

a) gyermekétkeztetés esetén a tárgyhót követő hónap 10. napjáig.

b) a Monori Gondozási Központot érintő valamennyi befizetés esetén a tárgyhót követő hónap 10. napjáig.

(10) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatban felmerült panaszok kivizsgálására az intézményvezető köteles.

(11) Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslattal.

(12) Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az Emberi Erőforrások Bizottsághoz fordulhat. Ilyen esetben a Bizottság határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. Házi segítségnyújtásra vonatkozó ilyen tartalmú kérelem esetén, ha a térítési díj elengedését vagy csökkentését Monoron kívüli, más településen élő ellátott kéri, úgy a döntés meghozatala előtt az Intézményvezető írásban kikéri az érintett település Polgármesterének véleményét.

(13) A személyi térítési díj összegét megállapító, elengedő, csökkentő, illetve az elengedést vagy csökkentést elutasító határozat elleni jogorvoslatot (fellebbezést) a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testületnek címezve az érintett intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(14) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások további szabályai, és térítési díjainak megállapítására – az e rendeletben szabályozott rendelkezéseken kívül - az Sztv., valamint a Gyvt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

32. §

Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerek asztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerek asztal évente legalább egy alkalommal tart ülést. Tagjai a város területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői és a rendelet 1. sz. melléklete szerinti szervezetek képviselői. A szociálpolitikai kerek asztal működésének ügyviteli teendőit a Jegyzői Iroda látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. §

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv.-t, a Gyvt.-t és a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

34. §

Ez a rendelet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

35. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásról, az egyéb szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól, és a fizetendő térítési díjakról szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

36. §

A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

 

2022. július 14.

 

 

Darázsi Kálmán polgármester

dr. Urbán Hajnalka jegyző

 

1. melléklet

A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai

1. Magyar Vöröskereszt Monor Körzeti Szervezete,

2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületének Monori Csoportja,

3. Monori Nyugdíjas Szivárvány Klub,

4. Idősek Klubja,

5. Városi Nyugdíjas Kör,

6. Vasutas Nyugdíjas Klub,

7. Nagycsaládosok Monori Egyesülete,

8. Vöröskereszt Telepi Alapszervezete,

9. „Közös út” Cukorbetegek Egyesülete,

10. Mozgáskorlátozottak Egyesülete,

11. Monori Gondozási Központ,

12. Monor és Térsége Integrált Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat

13. Monori Roma Nemzetiségi Önkormányzat

2. melléklet

Bölcsődei térítési díjak

1. Bölcsődei étkezési térítési díjak (Ft/adag, Áfa alól alanyi mentes)

reggeli	100
tízórai	80
ebéd	220
uzsonna	100
napi 4-szeri étkezés	500

2. Bölcsődei gondozási díjak

Családban az 1 főre jutó jövedelem (Ft)		Gondozási díj (Ft/nap, Áfa alól tárgyi mentes) *
- tól	- ig
0	50 000	0
50 001	60 000	100
60 001	70 000	200
70 001	80 000	300
80 001	90 000	400
90 001	100 000	500
100 001	110 000	600
110 001	120 000	700
120 001	130 000	800
130 001	140 000	900
140 001	150 000	1 000
150 001	160 000	1 100
160 001	Az alább meghatározott értékhatárig*	1 200
* A családban az egy főre jutó havi jövedelem összege a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-a. (2022-ben: 172.900,-Ft)
Családban az 1 főre jutó jövedelem (Ft)		Gondozási díj (Ft/nap, Áfa alól tárgyi mentes) **
- tól	- ig
A fent meghatározott összeg átlépése esetén *	190 000	800
190 001	200 000	900
200 001	210 000	1 000
210 001	220 000	1 100
220 001 felett		1 200
** A meghatározott jövedelem (2022-ben: 172.900,-Ft) átlépése esetén a szülő a gyermek bölcsődei étkeztetéséért is fizet térítési díjat, emiatt került csökkentésre a gondozási díj az alábbi négy, magasabb jövedelmi sávban.

3. melléklet

Óvodai és iskolai gyerekétkeztetési térítési díjakról

Fajta:		Áfa kör:	Bruttó térítési díj mértéke (Ft)
óvodai étkezés:	tízórai	Áfa köteles	115
ebéd	Áfa köteles	370
uzsonna	Áfa köteles	115
napi 3-szori étkezés	Áfa köteles	600
általános iskolai étkeztetés:	7-10. év között tízórai	Áfa köteles	130
7-10. év között ebéd	Áfa köteles	450
7-10. év között uzsonna	Áfa köteles	130
7-10. év között napi 3-szori étkezés	Áfa köteles	710
11 – 14. év között tízórai	Áfa köteles	130
11 – 14. év között ebéd	Áfa köteles	480
11 – 14. év között uzsonna	Áfa köteles	130
11 – 14. év között napi háromszori étkezés	Áfa köteles	740
középiskolai gyermekétkeztetés:	11 – 14. év között tízórai	Áfa köteles	130
11 – 14. év között ebéd	Áfa köteles	480
11 – 14. év között uzsonna	Áfa köteles	130
11 – 14. év között napi háromszori étkezés	Áfa köteles	740
15 - 18. év között tízórai	Áfa köteles	130
15 - 18. év között ebéd	Áfa köteles	540
15 - 18. év között uzsonna	Áfa köteles	130
15 - 18. év között napi háromszori étkezés	Áfa köteles	800

4. melléklet

Családsegítés és a Monori Gondozási Központ térítési díjai (A táblázat adatai bruttó összegben kerültek meghatározásra.)

*Kedvezményesen megszabott időtartam túllépése esetén a maximális térítési díj fizetendő óránként.

Jövedelemsáv (Ft)	Családsegítés Ft/eset	Idősek nappali ellátása Ft/nap	1X-i étkezés Ft/nap	1X-i étkezés kiszállítással Ft/nap	3X-i étkezés Ft/nap	Demens ellátás 1X-i étkezéssel Ft/nap	Demens ellátás 3X-i étkezéssel Ft/nap	Házi segítségnyújtás Ft/óra*
0-30.000	0	0	0	0	0	0	0	0Ft, Max napi 1,5 óra
30.001-40.000	0	0	50	100	100	100	150	0Ft, Max napi 1,5 óra
40.001-50.000	0	0	100	200	150	150	200	0Ft, Max napi 1,5 óra
50.001-60.000	0	0	200	300	250	300	350	60Ft, Max napi 1,5 óra
60.001-70.000	0	0	250	350	350	350	450	120Ft, Max napi 1,5 óra
70.001-75.000	0	0	350	450	450	500	600	180Ft, Max napi 1,5 óra
75.001-80.000	0	0	400	550	500		650	240 Ft, Max napi 1,5 óra
80.001-85.000	0	0	450	600	600	650	800	300 Ft, Max napi 1,5 óra
85.001-90.000	0	0	500	650	700	750	950	360 Ft, Max napi 1,5 óra
90.001-95.000	0	0	550	750	800	900	1150	420 Ft, Max napi 1,5 óra
95.001-100.000	0	0	600	800	900	1000	1300	420 Ft, Max napi 1,5 óra
100.001-150.000	0	0	650	850	1000	1150	1500	480 Ft
150.001-200.000	0	0	750	950	1100	1300	1650	480 Ft
200.001 -	0	0	850	1100	1200	1500	1850	480 Ft

Végső előterjesztői indokolás

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) a pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozására több ponton ad felhatalmazást a települési önkormányzat számára.
Az Szt. 32. § (3) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. Az Szt. 92. § (1) bekezdése alapján a fenntartó önkormányzat rendeletet alkot  a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Az Szt. 115. § (1) bekezdése értelmében az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj).

A fentiek szerint a rendelet definiálja a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat, a törvényi felhatalmazás alapján az egyes szociális pénzbeli ellátásokra vonatkozó részletszabályokat, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, az ellátás  igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának szabályait, valamint az intézményi térítési díjak meghatározását. Tartalmazza továbbá  a rendelet megalkotásával egyidejűleg hatályon kívül helyezendő helyi rendeletet.