Október 4-én újra megteltek élettel Monor utcái: idén is megrendezte a Monori Gazdakör a hagyományos szüreti felvonulást, amely a jó időnek és a lelkes szervezőknek köszönhetően különösen hangulatosra sikerült. A rendezvényről Aranyi Botond borász, a Monori Gazdakör tagja mesélt, aki szerint a szüreti mulatság nemcsak hagyományőrzés, hanem igazi közösségi élmény – „a magyar kultúrától elválaszthatatlan” ünnep.

Régi hagyomány, új lendület

A Monori Gazdakör szervezésében idén is több száz résztvevő és érdeklődő gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljék a szüret végét. A szüreti felvonulás Monoron nagy múltra tekint vissza. A hagyomány a rendszerváltás után, 1990-ben éledt újra a Gazdakör szervezésében, a régi, háború előtti minták alapján. „Idén a jó időnek köszönhetően nagyon szépen sikerült” – mesélte Aranyi Botond. – „Ez teljes egészében szabadtéri rendezvény, úgyhogy minden az időjáráson múlik. Jó párszor jártunk már úgy, hogy vissza kellett fordulnunk, mert szétverte az eső, de hála Istennek, most minden gyönyörűen zajlott.”

Egyedülálló élő előadás az utcákon

A monori szüreti felvonulás különlegessége, hogy nem csupán menet, hanem egy komplett szabadtéri színielőadás is. A hagyományos népszokásokat idéző történet évről évre megelevenedik.

„Az országban szinte egyedülálló, hogy a szüreti felvonulás keretében egy mozgó, szinte színpadi előadás zajlik. Van egy bíró, bíróné és a bíró lánya, akit elrabolnak. A jegyzőnek ígérték, de végül egy csikós szerzi vissza a lányt és a város becsületét a betyároktól” – mesélte a borász. A menet a Gazdakör székházától, a Dózsa György utca 40. szám alól indult, az állomásokon táncos és zenés programok váltották egymást, a résztvevők között pedig sokan népviseletben vonultak.

A közönség is a részese az ünnepnek

A szüreti menet egyik legfontosabb eleme, hogy nem csupán a fellépők, hanem a nézők is aktív részesei legyenek az eseménynek, hogy úgy érezzék, ők is fontos elemei ennek a vidám sokadalomnak. A szervezők külön figyelmet fordítanak arra, hogy a nézelődők is bekapcsolódhassanak a mulatságba.

„Vannak, akik bort kínálnak a közönségnek, népviseletbe öltözve járják a tömeget poharakkal, kancsókkal, vagy éppen egy csapra ütött hordóról töltik a bort. Természetesen mindezt ingyenesen.” ‒ A táncosok menet közben gyakran hívják be a hajlandóságot mutató nézőket a körtáncba.

A Gazdakör célja, hogy a szüreti hagyományokat ne csak megőrizze, hanem tovább is adja a fiatalabb generációknak. Ez azonban nem könnyű feladat.

„Nagyon nehéz a fiatalokat bevonni ilyen dolgokba, de most úgy látjuk, hogy a sokéves munka kezd meghozni a gyümölcsét. A kínálásban és a táncban is egyre több új, fiatal arcot látunk” ‒ magyarázta a borász. 

A menet végén – közös vendéglátás és jókedv

A hosszú, több utcát érintő felvonulás – amely bejárta a Városközpontot, az Ady Endre, Állomás, Kistói és Dózsa György utcát – a Gazdakör székházánál ért véget. Ott minden kedves résztvevőt megvendégeltek egy szerényebb ebéddel – virslivel, debrecenivel, borral, pálinkával, üdítővel. Mindenkit nagy szeretettel láttak. Idén egyedül a hagyományos szüreti bál maradt el idén egészségügyi és szervezési okokból, de – ahogy Aranyi fogalmazott – „a menet annál nagyobb részvétellel és jobb hangulatban zajlott.”

Az idei szüreti felvonulás is jól bizonyította, hogy a monori közösségben él még a hagyománytisztelet és az összefogás ereje. A környékbeli településekről is sokan érkeztek – ki fogatokkal, lóháton, csikósokkal, betyárokkal – hogy együtt ünnepeljék a szüreti felvonulás többszáz éves hagyományát.