A szabadtéri tüzek megelőzése közös érdekünk!

A nagy kiterjedésű gaz és avar tüzek felszámolása illetve a szabálytalanul - nem megfelelő időben, a szükséges védelmi intézkedések hiánya, stb - a lakóingatlanok udvarán, létesítmények szabad terein történő égetés olyan indokolatlan tűzoltói igénybetételt jelent, mely más helyszínen történő ténylegesen emberi életet veszélyeztető káreseménytől vonja el az erőket. 
Az ebből adódó vonulási időveszteség súlyos anyagi kárt, legfőképpen azonban akár emberi életet is követelhet!
A tűzesetek megelőzése érdekében az alábbiakat - jogkövető magatartással - KÉRJÜK TARTSÁK be:
a kül-és belterületen fekvő termőföldet a közhiteles ingatlan- nyilvántartásban szereplő művelési ágnak megfelelően szükséges tartani,
a szántó, rét, legelő, gyümölcsös, nádas, fásított terület, erdő, stb területek gondozott vegetációval rendelkezzenek,
amennyiben szükséges a művelési ág változtatását kérvényezzék,
a termőföld vagy annak egy részének más célú hasznosítása eseténben az engedélyeztetés lefolytatása,
már az év első két hónapjában a száraz vegetáció kaszálása, termőföld rendbetétele történjen meg, mivel ha gondozatlan, akkor potenciális veszélyt hordoz száraz, aszályos időben a tűzesetek helyszínéül.

Avar és kerti hulladék égetése: Ha jogszabály másként nem rendelkezik (jelen információk alapján a veszélyhelyzet végéig hatályosak maradhatnak a meglévő és még hatályos régi önkormányzati rendeletek), a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Ez azt jelenti, hogy ahol van Önkormányzati rendelet, ott annak megfelelően lehet kerti hulladékot (vagyis ágakat, nyesedékeket, füvet és nem háztartási szemetet) égetni a megadott napon és időtartamban. Amennyiben nincs rendelet, akkor az OTSZ alapján tilos az égetés.

Bográcsozás, sütögetés: (tűzveszélyes tevékenység) Tűzgyújtási tilalom idején is megengedett a szalonna sütés, bográcsozás saját belterületi ingatlanon, amennyiben az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik, a szükséges védelmi intézkedések megtétele, vagyis a tűz eloltásához szükséges eszközök, anyagok biztosítása mellett.
A tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tevékenységet befejezték, azt azonnal el kell oltani.
A tevékenység csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és minden olyan körülményt meg kell szüntetni, ami további tüzet okozhat, pl. a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

Az időjárási előrejelzések alapján a tűzgyújtási tilalmat az erdőgazdálkodásért felelős miniszter hirdetheti ki, melyről az alábbi helyeken lehet tájékozódni: www.katasztrofavedelem.hu és a www.erdotuz.hu weboldalon. 
A tűzgyújtási tilalom kihirdetését követően tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is. 
A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről az interaktív erdőtérképen találhat további információkat.
Irányított égetés – Ha azt jogszabály lehetővé teszi (jelenleg erdészeteknek, illetve ha olyan kártevő jelent meg a területen, amit csak égetéssel lehet semlegesíteni), külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez (Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) írásban be kell jelenteni.
Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani. A tevékenység csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, és a vonatkozó Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait maradéktalanul be kell tartani.
Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

Betakarítási munkák - a kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni, és a learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzó helyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
b) egyéb építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter 
tűztávolságot kell tartani.
A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B jelölésű tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.
Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. Az erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.”