A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) nagyszabású előkészítő munka keretében több ezer parkolóhely terveztetését kezdte meg tavaly a fővárosi agglomerációban. Monor városának nagy forgalmú vasútállomásának közelében 290 db új P+R, valamint további 20 db B+R parkoló tervezéséről értesítették az önkormányzatot.

A fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztés alapját a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia képezi (BAVS, https://budapestvasut2040.hu/), melyet Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója idén februárban mutatott be a nyilvánosság előtt. A dokumentum meghatározza az átfogó, hosszú távú célokat és az elérésükhöz szükséges fejlesztéseket, új alapokra helyezi a vasút és a hév szerepét Budapest és a várostérség életében. A Stratégia megvalósulása esetén 2040-ig, az átfogó és egymásra épülő, komplex beruházásoknak köszönhetően összességében 80%-kal növekedhet az elővárosi vasútvonalakon utazók száma, ezzel párhuzamosan pedig nagy mértékben csökkenhet a fővárosba áramló autóforgalom. Az autóforgalom csökkentése és a budapesti utak tehermentesítése érdekében célszerű az elővárosi kötöttpályás fejlesztést összekötni az érintett vasútállomások, megállóhelyek megközelíthetőségének javításával.

„Budapest nem csak a belvárosból áll. A külső kerületek és az agglomeráció lakóit is megilleti a jó közlekedés, a jó életkörülmények – azzal pedig, ha a külsőbb városrészekben élők autó helyett vonattal ingáznak, a belső budapesti kerületekben élők is jól járnak. A hévek felújítása és az elővárosi vasút fejlesztése, a belvárost kikerülő, közvetlen kapcsolatok, a hiányzó külső körúti elemek és hidak, így a Galvani híd megépítése mellett arra is szükség van, hogy a külső közlekedési csomópontokon nagy kapacitású parkolók épüljenek autóknak és kerékpároknak, hogy autóból a jobb minőségű vasútra, hévre, metróra, villamosra ülhessenek a közlekedők, illetve kerékpárral is elérhessék a kötöttpályás hálózatot” – mondta Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

A BFK az elmúlt hónapokban részletes tanulmányt készített a budapesti agglomeráció állomásainak megközelítéséhez szükséges P+R és B+R fejlesztési stratégiáról annak érdekében, hogy az elővárosi vonalakon a lehető legnagyobb számú utas részére elérhető legyen a közösségi közlekedés az autóval történő bejárás helyett. Több mint negyven helyszín között a monori parkolók megépítéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek is elkészülnek 2022-ig. A tervezési szakaszban a korábban megfogalmazott helyi fejlesztési igényeket – így az Okos Város Projekt keretében kiépülő intelligens kerékpártároló kialakítását – is figyelembe vették.

A tervezésért felelős BFK a fővárosba vezető összes vasúti és hév-vonal valamennyi agglomerációs állomásán, így Monoron is felmérte az autós parkolási és kerékpáros tárolási igényeket. Monor város esetében a projekt 290 férőhelyes fejlesztést tartalmaz, ami azt jelenti, hogy itt a legnagyobb a tervezett új autóparkolók száma. A kerékpártárolók kapacitása összesen 120 hellyel bővül, de ebből 100-at a MÁV létesít, a kivitelezéshez már föl is vonultak. A BFK projektjében ezen kívül készül a 20 férőhely, összesen tehát 120-szal bővül a kapacitás., A polgármesteri hivatallal is egyeztetett felmérések szerint ez már elegendő lesz az igények kiszolgálására.

„A P+R és B+R parkolók fejlesztése az agglomerációban nem csak az ingázók, de a budapestiek érdeke is, a belváros forgalomcsillapításának előfeltétele az agglomerációs közösségi közlekedés versenyképesebbé tétele. Az egyik legfontosabb eszköz a módváltó utazások elősegítése, vagyis az, hogy a gépkocsit, kerékpárt a vasútállomáson lehessen hagyni. Még jobb persze, ha az utas autó helyett már a vonathoz is közösségi közlekedéssel jut el, a projektnek ezért része a buszfordulók, buszmegállók megtervezése is, ahol ezek hiányoznak” – fogalmazott Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.

Az agglomerációs vasút- és hév állomások megközelíthetőségének fejlesztési feladatait is Budapest Fejlesztési Központ végzi központi költségvetés forrásból. Ennek keretében, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia célkitűzésivel összhangban, elkészül az Agglomerációs Kerékpárforgalmi Hálózatfejlesztési Stratégia is. A stratégia célja az agglomeráció településein belül és a települések közötti napi kerékpározáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztése. Ennek fókuszában a fővárosba irányuló hivatásforgalom kiszolgálása áll a közösségi közlekedésre történő kerékpáros ráhordás biztosításával. A fejlesztésre kerülő kerékpár-hálózati elemek révén javulni fog a vasútállomások, vasúti megállók, illetve a nagyobb autóbusz végállomások és állomások kerékáros elérhetősége és a kerékpáros közlekedésbiztonság.