Az elmúlt 10 évben sokat szépültek, fejlődtek a monori közterületek. A városközpont felújításával vagy a sétálóutca kialakításával mennyiségében és minőségében egyaránt nőtt a folyamatos gondozást igénylő terület. A Strázsa újság legutóbbi számában is olvashatnak a témáról.

Új játszóterek és parkok létesültek, megújult a Kistó környéke, ami szintén újabb feladatokat rótt a Kövál Zrt. városüzemeltetési üzletágára, emellett pedig ott vannak azok az önkormányzati tulajdonú területek, amelyek egy része most még használaton kívül van, ettől függetlenül gondozást, törődést igényelnek. A közterületek gondozását, karbantartását nagyjából egy évtizede közmunkások bevonásával végzi az önkormányzat. A kezdeti években kialakult csapat jelentős részét felszippantotta a versenyszféra, napjainkban az állomány folyamatosan fogyatkozó létszáma kevésnek bizonyul az ellátandó feladatok mennyiségéhez – közel 90 hektár terület tart rendben a városüzemeltetés a közmunkások bevonásával. Ennek ellenére a közterületek, a parkok továbbra is rendezettek, a Kövál Zrt. munkatársai, a közterületi műszakvezetők mindent megtesznek, hogy a munka jól szervezett legyen és minden területre eljussanak a közmunkások.

A lakosság egy részéről azonban sajnos nem mondható el, hogy mindent megtenne a közterületek rendben tartásáért. A kihelyezett szemeteskukák sok esetben háztartási szeméttel, és egyéb, oda nem való hulladékkal telnek meg. A járdákon, parkokban eldobált üdítős flakonok, zacskók, cigarettacsikkek hevernek és sorolhatnánk még a sok feleslegesen szétszórt szemetet, amit az emberek maguk után hagynak. A városüzemeltetés munkatársai nap mint nap több zsáknyi szemetet gyűjtenek össze a városban, annak ellenére, hogy a szemetet minden háztartásból elszállítják, a városban pedig – a forgalmasabb helyeken legalábbis – egymást érik a köztéri kukák.

Április 25. óta a monori vasútállomás rendben tartása is a Kövál feladata. A takarítást itt is közmunkások bevonásával végzik, az utasok egyre nagyobb megelégedésére. Az elmúlt időszakkal ellentétben ma már anélkül is be lehet menni a váróterembe, hogy be kellene fogni az orrunkat. Az állomáson az egyik legnagyobb kihívást a mosdók tisztán tartása jelenti – tudtuk meg. Nem meglepő egyáltalán, hiszen ott történnek igazán furcsa dolgok manapság. Előfordult már, hogy az egész illemhelyiség emberi ürülékkel volt összekenve – nemrég a város egy távolabbi pontján, a strázsahegyi kilátó tetején is emberi végtermékre leltek a közmunkások, hogy kinek jut eszébe felcaplatni a lépcső¬kön, miközben feszíti a szükség, nem tudni –, amit, valljuk meg őszintén, nem a legfelemelőbb feladat lesikálni a csempéről. De a peronok és a vasúti átereszek tisztán tartása sem az egyszerű feladatok közé sorolható. A vasútállomás környékét is rendszeresen gondozzák, a buszfordulóban újra színes virágokban gyönyörködhetnek az arra járók. A 4000 tő egynyári növényt Koczka Zsuzsanna és Nagy Imre irányításával egy nap alatt ültették el a közmunkások.
 
Összességében elmondható, hogy a nehézségek ellenére is rend van a városban. Abban van igazság, hogy ez a rend nem maradéktalan, de a felvázolt körülmények tükrében ez a teljesítmény is megsüvegelendő. Sokkal jobb lenne a helyzet, ha a lakosság azon része is sajátjaként kezelné a közterületeket, akik előszeretettel nézik egy nagy nyilvános szemétlerakónak a monori utcákat és tereket. Mert az nem a közmunkások, a Kövál vagy az önkormányzat hibája, hogy ilyen emberek is szép számmal élnek a városban.

Forrás: Strázsa újság