Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VI. 23.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről

[1] Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, és a 143. § (4) bekezdése d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki Monor Város Önkormányzatának

a)      a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 22/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésében és a 15. §-ában foglaltakat;

b)      a település környezet természetes elemeinek védelméről szóló 5/1995. (II.9.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésében foglaltakat;

c)      a köztisztaságról szóló 18/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 3. § (1), (3), (5), (6), (7) bekezdéseiben, a 4. §-ában és az 5. § (1) bekezdésében foglaltakat;

d)      a közterület-használat rendjéről szóló 13/2025. (V. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésében foglaltakat;

e)      a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 25/2008. (XII. 31.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésében foglaltakat;

f)       a taxiállomás igénybevételének rendjéről szóló 29/2012. (VII.19.) önkormányzati rendelete 2. § (1), 4. § (1) – (5) bekezdéseiben foglaltakat; valamint

g)      a fás szárú növények védelméről szóló 21/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésében foglaltakat

megszegi.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

a)      az elhelyezett közterületi bútorokat, kerti építményeket, berendezéseket (pl.: pihenőpad, hulladékgyűjtő edényzet, korlát, poller) nem rendeltetésszerűen használja,

b)      a játszótereken vagy szabadtéri edzőparkban elhelyezett játszó- és fitnesz eszközöket nem rendeltetésszerű módon használja (pl. korhatári előírást nem tart be, vagy mások testi épségét veszélyezteti),

c)      a vízcsobogókat, kutakat, vizes medencéket, szökőkutakat, párakapukat nem rendeltetési céljának megfelelően használ,

d)      a közhasználatú zöldterületet vagy annak részét engedély nélkül, eredeti funkciójától eltérően, nem a jóváhagyott Építési Szabályzat, illetve Szabályozási Terv alapján használ (pl. beépít, leburkol, megszüntet, stb.). Nem minősül más célú felhasználásnak a közhasználatú zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyaik, tartozékaik engedélyezett építése (pl.: térvilágítás, öntözőhálózat).

e)      a közhasználatú zöldterületeken járművel közlekedik, megáll, várakozik, valamint járművet mos, engedély nélkül közlekedés gátló eszközt (pl.: gumiabroncs, fa- vagy vaskaró, stb.) kihelyez.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a)      a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azon tevékenysége vagy mulasztása, amely a társadalomra nem veszélyes, nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt a Képviselő-testület e rendeletében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősíti;

b)      közterület: minden olyan közhasználatra szolgáló állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;

c)      közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), valamint a közművek elhelyezése;

d)      közhasználatú zöldterület: a közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló részben vagy egészben növényzettel – fűfélékkel, virággal, fás szárú növényekkel – fedett terület, zöldterület funkciójú közterület, így különösen a közpark, erdő, játszó-, pihenőkert és az útburkolat melletti zöld sáv, kivéve a burkolat biztonsági sávjának számító 70 cm széles szakasz.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása tekintetében a képviselő-testület a hatáskör gyakorlását első fokon a jegyzőre ruházza át.

(2) A meghozott döntéssel szemben fellebbezés nyújtható be Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt közigazgatási hatósági eljárást hivatalból, a hatóság észlelése alapján kell lefolytatni, ide értve bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján történő tudomásszerzést is.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatására – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben

a)      közigazgatási bírság szabható ki; valamint

b)      elkobzás,

c)      tevékenység végzésétől eltiltás, illetve

d)      figyelmeztetés

alkalmazható.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási bírság legalacsonyabb összege a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 12. §-a szerinti összeg, legmagasabb összege a Szankció tv. 10. § (3) bekezdés szerint természetes személyek esetén kétszázezer forint; jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint

(7) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során – a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – mérlegelni lehet:

a)      a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát;

b)      az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók, illetve azokat az erre vonatkozó felhívásra az elkövető önként igazolja.

(8) A jelen rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében hivatkozott cselekmények elkövetőjével szemben – a Szankció tv. 11. §-a alapján – helyszíni bírság is kiszabható.

4. §

(1) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásért való felelősség, ha

a)      a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg;

b)      a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el; illetve

c)      az elkövető természetes személy a magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be (gyermekkorú).

(2) Közigazgatási vagy helyszíni bírság fiatalkorú (azaz a magatartás elkövetésekor a tizennegyedik életévét igen, de a tizennyolcadikat még nem betöltött) természetes személy elkövetővel szemben csak akkor szabható ki, ha annak megfizetését a fiatalkorú vállalja. Helyszíni bírság fiatalkorú esetében törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki.

(3) A 3. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezmény akkor alkalmazható, ha

a)      a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyú, és

b)      az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

5. §

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Monor Város Önkormányzata 11742056-15392079-00000000 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

Záró rendelkezések

6. §

Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 2/2014. (I. 21.) önkormányzati rendelet.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. §

A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

 

 

Monor, 2025. június 19.

 

 

 

Darázsi Kálmán polgármester

dr. Urbán Hajnalka jegyző

 

 

Végső előterjesztői indokolás

A jelenleg hatályos rendelet 2. § (6) bekezdésének szövegezése gyakorlatilag megegyezett a közigazgatási szabálysértések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5. § (1), (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakkal, azokhoz képest semmilyen új, önálló rendelkezést vagy hivatkozást nem tartalmaz, így annak szerepeltetése a helyi önkormányzati rendeletben nem indokolt. Ugyanakkor, a törvény 11. § (1) bekezdése szerint „A hatóság közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén – a célszerűség figyelembevételével, mérlegelése alapján – közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, és azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi.”

Figyelemmel arra, hogy a Rendelet jelenlegi szövegezése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten lehetővé tenné a rendelet 3. § (1) és (2) bekezdéseiben nevesített vagy hivatkozott cselekmények elkövetése esetén a helyszíni bírság kiszabását, a jelenleg rendelet 2. § (6) bekezdésének szövegezése tekintetében mindenképpen cserére volt/van szükség.

Azonban tekintettel arra, hogy a módosító rendelet vonatkozásában az önkormányzati rendeletek publikálására kötelezően alkalmazandó Integrált Jogalkotási Rendszer formailag nem fogadta el az erre vonatkozó módosító rendeleti kiegészítést, így e tárgyban lehetővé vált egy formájában új, de tartalmában – az fent nevezett módosuló rendelkezéseket is magába foglaló – a korábbi önkormányzati rendelettel azonos, ugyanakkor a korábbi szövegezéshez képest átláthatóbb önkormányzati rendelet megalkotása, amely az esetleges későbbi módosítások átvezetését is könnyebbé teszi majd.