Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Monor Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése

1. §

(1) Az önkormányzat elnevezése: Monor Város Önkormányzata. A Képviselő-testület neve: Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. A Képviselő-testület székhelye: 2200 Monor, Kossuth L. utca 78-80. A székhely épület elnevezése: Városháza. Az önkormányzat működési területe: Monor Város közigazgatási területe.

(2) Az önkormányzat hivatala: Monori Polgármesteri Hivatal. Az önkormányzat hivatal székhelye: 2200 Monor, Kossuth L. utca 78-80.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulások. (Az önkormányzat részvételével működő társulások: Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás).

2. Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: az önkormányzat zászlaja és az önkormányzat címere.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását, ábrázolását és használatának módját – a helyi címer és zászló alkotásáról, használatáról, valamint a címekről és kitüntetésekről szóló - külön önkormányzati rendelet állapítja meg, amelynek melléklete tartalmazza a zászló és címer rajzát is.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

3. A Képviselő-testület

3. §

(1) Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzati jogok a településen választó-joggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(3) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályokban kötelezően előírt és az önként vállalt feladat-és hatásköröket.

(4) Az ellátandó feladat - és hatáskörök részletes szabályait – a hatályos és vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett – külön önkormányzati rendeletek állapítják meg.

4. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

4. §

(1) Monor Város Önkormányzata kötelező önkormányzati feladatai a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény – a továbbiakban: Mötv. - 13. § (1) bekezdésében, és más magasabb szintű jogszabályban meghatározott feladatok.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásának szabályait a magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Monor Város Önkormányzat önként vállalt feladatai különösen: a tervtanács működtetése, a városi televízió működtetése, a városi lap fenntartása, a települési társadalmi szervezetek támogatása, a helyi közúti személyszállítás biztosítása.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatok vállalása során Monor Város Önkormányzata köteles tekintettel lenni arra, hogy azok megvalósítása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását ne veszélyeztessék, finanszírozásuk a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

5. A Képviselő-testület ülései

5. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, illetve rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület üléseit – az Mötv.-ben meghatározott eseteket kivéve – a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes akadályoztatása esetén a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke jogosult a testület ülésének összehívására és vezetésére. (A továbbiakban a polgármester alatt, annak akadályoztatása esetén e bekezdés szerinti személyeket is érteni kell).

6. Alakuló ülés

6. §

(1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választás eredményéről. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) vezeti le. A képviselők, ezt követően a polgármester esküt tesznek. A testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ és a polgármester javaslatára titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert, aki esküt tesz. Majd meghatározza a polgármester, és az alpolgármester illetményét, illetve tiszteletdíját, és egyéb juttatásait.

(3) A Képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő rendes ülésén az Mötv. szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, ennek alapján megalakítja bizottságait, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról, illetve dönt a bizottságok elnökeinek megválasztásáról.

7. Rendes ülés

7. §

(1) A Képviselő-testület – az elfogadott munkaterve szerint - évente 11 rendes ülést tart. A Képviselő-testület augusztus hónapban nem tart rendes ülést. A Képviselő-testület a hónap második csütörtökén, délután 14,00 órától tartja rendes ülését. Ezen általános szabálytól különösen indokolt esetben el lehet térni. A soros testületi ülés időpontját a polgármester megváltoztathatja, a döntését azonban a Képviselő-testület előtt indokolni köteles.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a meghívottaknak a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal előbb kell kézbesíteni.

8. Rendkívüli ülés

8. §

(1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a várost érintő lényeges kérdésekben a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 48 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

9. §

(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a képviselők 1/4-ének kezdeményezésére,

b) a Képviselő-testület állandó bizottságának indítványára is,

c) valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának javasolt idejét, helyét, napirendjét és meg kell jelölni az ülés összehívását indokoló rendkívüli körülményt.

(3) Az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott esetben az indítványt a képviselők saját kezű aláírásukkal kell, hogy ellássák.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester – az indítvány megküldésével – köteles az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül összehívni a rendkívüli ülést, figyelemmel a 10. § (1) bekezdésére.

(5) Az e §. szerint összehívott rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozik.

9. A Képviselő-testület összehívásának egyéb szabályai

10. §

(1) A Képviselő-testület tagjait - az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának, a napirendet előzetesen tárgyaló bizottság(ok) megjelölését tartalmazó - meghívóval kell összehívni. A meghívót és a meghívó egyes napirendi pontjaihoz tartozó előterjesztéseket és anyagokat a meghívó kiküldésével egyidejűleg minden esetben elektronikus formátumban, a tárhelyről történő elektronikus eléréssel fel kel tölteni Monor Város honlapjának tárhelyére. A meghívó – a 11. § (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – papír alapú formátumban, a meghívó egyes napirendi pontjaihoz tartozó előterjesztések és anyagok, a polgármester, illetve a képviselők esetében választásuk szerint elektronikus formátumban, vagy papír alapon kerülnek megküldésre.

(2) A képviselő–testület ülése kivételes esetben a meghívó és az egyes napirendi pontjaihoz tartozó előterjesztések és anyagok rövid úton (e-mail, telefax stb.) történő megküldésével is összehívható.

(3) Amennyiben a meghívó egyes napirendi pontjához tartozó előterjesztés, illetve anyag papír alapú formátumban történő kiküldése annak terjedelme miatt aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, úgy az az ágazatilag illetékes Irodán, a kijelölt ügyintézőnél tekinthető meg papír alapú formátumban, illetve Monor Város honlapjának tárhelyére kerül feltöltésre. Erre a tényre a meghívóban, az adott napirendi pontnál utalni kell.

(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosságot a városi honlapon történő közzététellel kell tájékoztatni.

(5) A Képviselő-testület aktuális féléves munkatervét a városi honlapon kell közzétenni.

(6) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, az aljegyzőt,

b) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégvezetőit,

c) a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit az őket érintő napirendekhez,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a település országgyűlési képviselőjét,

f) a Monori Járási Hivatal vezetőjét.

(7) Meg lehet hívni a Képviselő-testület ülésére a napirendben érintett szervezetek képviselőjét és az érintett napirend vonatkozásában a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökeit.

(8) Az (6) bekezdés c-d.) pontokban és a (7) bekezdésben meghatározott személyek írásos előterjesztést csak azokhoz a napirendi pontokhoz kapnak, illetve tanácskozási joguk csak azokhoz a napirendi pont(ok)hoz kapcsolódik, amely(ek)hez a meghívásuk szól.

10. Az ülések nyilvánossága

11. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést

a) tart: önkormányzati hatósági, méltatlansági, összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) tart az érintett kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,

c) rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértene.

(3) A Képviselő-testület a zárt ülést minősített többséggel rendelheti el, a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő, bármelyik bizottság, vagy a jegyző javaslatára.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül az Nemzetiségi Önkormányzatot érintő napirend tárgyalásánál a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is részt vehet.

(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén tárgyalásra kerülő előterjesztéseket, valamint a zárt ülés anyagának külön törvény szerinti közérdekű és a közérdekből nyilvános adatait a lakosság a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben – hivatali dolgozó jelenlétében - tekintheti meg, és arról térítési díj ellenében másolat kérhető.

12. §

(1) Azt, aki az ülésteremben zárt ülés esetében jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívja fel, és szükség esetén kiutasíthatja.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A napirend vitájához a lakosság részéről jelenlévő személyek csak a Képviselő-testület jóváhagyásával szólhatnak hozzá, maximum 2 percben. Az ilyen hozzászólásokról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, amennyiben annak személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. Ilyen esetben az ülés nyilvánosságát a sajtó biztosítja.

11. A Képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre

13. §

A Képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester. Akadályoztatása esetén az 5. § (2) bekezdése szerinti személyek gyakorolhatják az ülés elnökének a jogait.

12. A polgármester ülés elnöki jogköre

14. §

(1) A polgármester ülés elnöki feladatai és jogköre:

a) a Képviselő-testület ülésének összehívása, megnyitása, vezetése és berekesztése,

b) a határozatképesség megállapítása, (az igazoltan vagy igazolatlanul) távollévő képviselők számbavétele,

c) a szó megadása, megtagadása,

d) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

e) napirend előtti és ügyrendi kérdésekben történő szó megadása, illetve megtagadása,

f) az ülés félbeszakítása,

g) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

h) tárgyalási szünet elrendelése,

i) javaslat a napirendek összevont tárgyalására,

j) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében jelzett kizárási okot figyelemmel kísérése és ez ügyben intézkedés tétele,

k) az ülés ideje alatt szünet elrendelése.

(2) A polgármester ülés elnöki vitavezetési jogai és feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) (a határozati javaslat megfogalmazásával) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás végeredményét,

d) kimondja a határozatot.

(3) A polgármester ülés elnöki egyéb jogai és feladatai:

a) felszólalási jog bármikor a Képviselő-testület ülésén,

b) az ülés rendjének fenntartása.

13. Rendfenntartás és az ülés félbeszakítása

15. §

Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás érdemi folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a rendzavarás folytatódik, a polgármester nem talál meghallgatásra, úgy elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad és csak polgármesteri összehívásra folytatódik.

14. A Képviselő-testületi ülés határozatképessége

16. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség, vagy a határozathozatal hiánya esetén - amennyiben a döntéshozatal tárgya nem tartozik a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe - a polgármester hoz döntést. A polgármester az e körben meghozott döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A polgármester dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, amennyiben a döntéshozatal tárgya nem tartozik a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe. A polgármester az e körben meghozott döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

15. Munkaterv

17. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára félévente - december és június hónapban - fogadja el a munkatervét, melynek tervezetét a jegyző készíti el.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) valamennyi képviselőtől,

b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

c) a polgármestertől (alpolgármestertől),

d) a jegyzőtől, aljegyzőtől,

e) az önkormányzati cégvezetőktől, f.) a Képviselő-testület hivatalának irodavezetőitől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülésnapok várható időpontját,

b) az ülés helyét,

c) a napirendek címét, előadóját,

d) az előkészítésben résztvevő bizottságok és felelősök nevét.

16. A rendes ülés napirendje

18. §

A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

17. Napirendre vétel

19. §

(1) A polgármester köteles a Szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

a) az előterjesztéseket,

b) az interpellációkat.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) Interpellációk,

b) Rendelet-tervezetek,

c) Beszámolók (elsőbbséget kell biztosítani a nem Monor közigazgatási területén lakó előadóknak, érdekelteknek),

d) Tájékoztatók,

e) További napirendek.

(3) A meghívó kiküldése után a napirendet a polgármester módosíthatja. A módosításról szóló tájékoztatást köteles az ülés megnyitása után a testület tagjaival és minden érdekelttel közölni, melyről a Képviselő–testület határozattal dönt.

18. Az előterjesztések

20. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) rendelet tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bizottság,

d) képviselő,

e) jegyző jogosult.

(3) Az előterjesztések elsődlegesen írásbeliek.

(4) Határozati javaslat és tájékoztató - kivételesen - szóbeli előterjesztésként is benyújtható, ha az előkészítésére rendelkezésre álló idő nem elegendő az írásos anyag előterjesztéséhez és a döntés halaszthatatlan vagy olyan nagymértékben egyszerű, hogy különleges háttér információkat nem igényel.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek – kivéve a sürgősségi javaslatot - tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait, a megszövegezett határozati javaslatot (határidő és felelős megjelölésével).

(6) Az előterjesztésnek tárgyalásra és döntésre alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott előterjesztést a polgármester visszautasíthatja.

(7) Az előterjesztő az előterjesztését, a módosító javaslatot előterjesztő pedig a módosító indítványt a Képviselő-testület ülésén, a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(8) Előterjesztés képviselő-testületi döntéshozatalra, csak az ágazatilag illetékes bizottság véleményezését, illetve döntéshozatalát követően kerülhet, ennek elmaradásáról a képviselő-testületet, az ok megjelölésével tájékoztatni kell.

19. Képviselői önálló indítvány, mint előterjesztés

21. §

(1) Képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját hét nappal megelőzően, írásban beterjeszteni.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztő képviselő nevét, az indítvány elnevezését, tárgyát, teljes szövegét, a határozati javaslatot (esetlegesen rendelet tervezetet) és az indítványozó aláírását.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető képviselői indítványok a 21. § szerinti előterjesztések lehetnek.

(4) A Képviselői önálló indítvány, mint előterjesztés napirendre vételéről a Képviselő – testület vita nélkül határoz.

20. Az interpelláció

22. §

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén,

a) a polgármestertől (alpolgármestertől),

b) a jegyzőtől (aljegyzőtől),

c) a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szorosan kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) Az írásos interpellációt legalább az ülés napját megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Interpelláció közvetlenül az ülésen szóban is előterjeszthető. Erre az ülés vezetője külön napirendi pontban köteles lehetőséget biztosítani.

(4) Az írásos bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni, (az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.)

(5) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszont válaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadta el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadta el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására megbízza az illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. Kétség esetén az illetékes bizottság kérdésében a Jogi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalása az irányadó.

(7) Az interpellációt a Képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésen tűzi napirendre és arról érdemben határoz.

21. Nem önálló indítványok

23. §

(1) Rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz kapcsolódóan benyújtható nem önálló indítványok:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat.

(2) Az indítványnak a tárgyalásra és döntésre alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

22. Sürgősségi javaslat

24. §

(1) A polgármester, az alpolgármester, bizottság, képviselő és a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) A sürgősségi javaslatot legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A sürgősségi javaslat kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor egyszerű szótöbbséggel dönt.

23. Módosító javaslat

25. §

(1) A rendelet tervezethez és a határozati javaslathoz a polgármester, az alpolgármester, bizottság, képviselő és a jegyző módosító javaslatot tehet. A módosító javaslatot indokolással kell előterjeszteni.

(2) A módosító javaslatot előterjesztő az indítványt a Képviselő-testület ülésén a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(3) Módosító javaslat előterjesztése esetén az eredeti határozati javaslathoz képest a módosító indítványt kell először szavazásra bocsátani, több módosító indítvány előterjesztése esetén a módosító javaslatokat időrendben visszafelé haladva - először a legutolsót, majd a korábbiakat - kell szavazásra bocsátani.

24. Felszólalás a Képviselő-testület ülésén

26. §

A felszólalás típusai:

a) napirend előtti felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

d) határozathozatal előtti felszólalás.

25. Tárgyra térés, a szó megvonása

27. §

A felszólalás során a tárgytól eltérni nem lehet. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester a tárgyra térésre felszólíthatja. Ha a felszólaló a második felszólítás után is eltér a tárgytól a polgármester megvonja tőle a szót és a felszólaló ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. E vonatkozásban az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.

26. Rendre utasítás

28. §

Ha a képviselő a felszólalása során a képviselői megbízatásához méltatlan, tevékenységével összefüggően vagy képviselő társára, illetőleg a Képviselő-testületre nézve sértő kifejezést használ, illetőleg ha a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendre utasíthatja.

27. Napirend előtti felszólalás

29. §

(1) A képviselő napirend elfogadása előtt, közérdekű ügyben a polgármester engedélyével szólalhat fel. E szándékot a felszólalás címét és tárgyát megjelölve, az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával előbb kell a polgármesterrel közölni.

(2) Ha a felszólalást a polgármester nem engedélyezi, a képviselő kérelmére Képviselő-testület az engedély megadásáról vita nélkül dönt.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat és vitának, határozathozatalnak nincs helye.

28. Felszólalás ügyrendi kérdésben

30. §

A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

29. A napirendhez kapcsolódó felszólalás és a napirend tárgyalása

31. §

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása az előterjesztő (előadó) szóbeli kiegészítésével, az illetékes bizottság véleményének ismertetésével, majd kérdésekkel folytatódik. A kérdésekre adott válasz elhangzása után kerül sor a vitára, illetve a napirendhez kapcsolódó felszólalásokra.

(2) A napirendi pont vitája során a képviselő legfeljebb 2 alkalommal kérhet szót, kivéve a személyes megszólíttatás esetét. A hozzászólás lényegre törő, rövid, maximum 2 perces időtartamú lehet.

(3) Többszöri felszólalásra a polgármester külön engedélyt adhat. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az előadó, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző a napirendhez kapcsolódóan, a (2) bekezdés szerinti időkorlátra figyelemmel, több alkalommal is hozzászólhat.

(5) A felszólalók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – a polgármester határozza meg.

(6) Az előadót megilleti a zárszó joga.

30. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

32. §

A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az időpont konkrét megjelölésével. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

31. Tárgyalási szünet elrendelése

33. §

A napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, a szünet időtartama legfeljebb 10 perc lehet. Amennyiben a képviselő indítványára a polgármester nem rendeli el a szünetet, a képviselő indítványáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

32. Vita lezárása

34. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólalás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, a Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

33. Az önkormányzat rendelete

35. §

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletek jelölése: Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (sorszám, évenként 1-től kezdődően növekvő sorrendben) / év (a hó római számmal, nap: a kihirdetés napja) önkormányzati rendelete a (tárgy közérthető és pontos meghatározásával)-ról. (pl.: Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 10/2000. (IV. 25.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás helyi szabályairól).

34. Az önkormányzati rendelet megtárgyalása

36. §

(1) A rendelet-alkotására irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik a javaslatnak a képviselőkhöz, bizottságokhoz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(2) A rendeleti javaslatot bizottság, vagy a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége készíti elő, a 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A Jogi és Közbiztonsági Bizottság jogi szempontból minden rendeleti javaslatot köteles megtárgyalni.

(4) A rendeleti javaslatot a benyújtástól számított legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére tűzi.

37. §

(1) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet tervezetet a városi honlapon, amennyiben a honlapon történő közzététel bármilyen ok miatt nem megvalósítható, úgy a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, a honlapon megadott elektronikus levélcímen, hivatali címre küldött levélben bárki véleményt nyilváníthat, illetve hivatali időben, a megadott telefonszámon, vagy a kijelölt ügyintézőnél személyesen is előadhatja javaslatát, elmondhatja véleményét. A telefonon, illetve személyes megjelenés útján történt véleménynyilvánításról feljegyzést kell készíteni.

(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított hat hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig kezelhetők.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (3) – (5) bekezdéseiben meghatározott tárgyú önkormányzati rendelet tervezeteket.

35. Az önkormányzati rendelet kihirdetése

38. §

(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzat rendeletét a város honlapján kell kihirdetni. Amennyiben a honlapon történő kihirdetés bármilyen ok miatt nem megvalósítható, úgy a rendeletet a Polgármesteri Hivatal külön erre a célra rendszeresített hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés a rendelet teljes szövegének a nyilvános közzétételét jelenti. A rendelet csak egyfajta módon hirdethető ki (hivatalos kihirdetés.) A rendeletnek tartalmaznia kell a hivatalos kihirdetés módjára vonatkozó kifejezett rendelkezést.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja:

a) a honlapon való közzététel napja, amit a közzététel honlapi oldalán fel kell tüntetni, vagy

b) amennyiben a honlapon történő közzététel bármilyen ok miatt nem megvalósítható, úgy a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja, amit a kifüggesztett rendeleti példányon fel kell tüntetni.

(4) Az önkormányzat rendeleteiről a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája számítógépes nyilvántartást vezet

(5) A rendeleteket a Városi Könyvtárban, a Polgármesteri Hivatalban és (a mindenkori időpontnak megfelelő hatályossági állapotban) a város honlapján teljes terjedelemben hozzáférhetővé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeletek módosításának hatályon kívül helyezésének átvezetéséről a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája gondoskodik.

(7) A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri az Önkormányzat rendeleteinek hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja azok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

(8) A Jegyző az önkormányzat kihirdetett rendeletét legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon köteles a kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytár rendszer útján megküldeni. Amennyiben az önkormányzati rendelet módosító, vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz az önkormányzat az abban foglalt módosítással, vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon, a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a kormányhivatalnak.

36. A szavazás rendje

39. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a Jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.

37. Határozathozatal

40. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének “ igen” szavazata szükséges. (Egyszerű szótöbbség)

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv-ben ekként meghatározott ügyek eldöntésére, továbbá hatáskör átruházás, ingatlan-vagyon adásvétel – önkormányzati ingatlan értékesítés, vagy ingatlan vásárlás -, illetve megterhelés, hitelfelvétel és kötvény kibocsátása, továbbá titkos szavazás elrendelése esetén, valamint ha jelen szabályzat egyébként így rendelkezik.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek az Mötv. 49. § (3) bekezdésében szerinti hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt, a döntéshez minősített többség szükséges. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A kizárt képviselő a vitában részt vehet.

(5) Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során felmerülő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a Képviselő-testület mérlegelési jogkörében bírsággal sújthatja. A bírság kiszabásánál figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére.

(6) A meghozott határozatok jelölése: ….szám/év (hó, nap). A határozatok számozása naptári évenként 1-től kezdődik. (Pl. 12/2003. (I. 12.) KT határozat)

(7) A Képviselő-testület döntéseit nyílt, név szerinti, vagy titkos szavazással hozza meg.

(8) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a napirend elfogadásáról, a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről, ügyrendi kérdésekről, a képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, a név szerinti szavazás elrendeléséről.

(9) A Képviselő-testület által meghozott döntések végrehajtásáról kéthavonta kell tájékoztatást nyújtani a Képviselő-testület részére a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés formájában. A határozatszámmal és a határozat tárgyával feltüntetett, a megtett intézkedésről, a felelős megjelölésével adott jelentéshez szükséges, a felelősöktől származó tájékoztató összeállításáért, és a határidőben a Képviselő-testület elé történő beterjesztésért az Aljegyző a felelős.

38. A nyílt szavazás

41. §

(1) A nyílt szavazás gépi szavazással történik, “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavazattal. A szavazat-számláló gép működésképtelensége esetén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a leadott szavazatok megoszlása, illetve száma felől kétség merül fel, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

39. A név szerinti szavazás

42. §

(1) Nyílt szavazás esetén bármelyik képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerint kell szavazni.

(3) A név szerinti szavazás során a jegyzőkönyvvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A megszólított képviselő “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaz.

(4) A jegyzőkönyvvezető a szavazatot a képviselő neve mellett rögzíti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményét ismerteti a polgármesterrel, aki kihirdeti a név szerinti szavazás eredményét.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a titkos szavazás esetén, továbbá a bizottság létszáma, és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(6) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

40. A titkos szavazás

43. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazással választja meg az alpolgármestert, továbbá titkos szavazást tarthat jelen rendelet 12. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazásnál – szavazatszámláló bizottságként – a Jogi és Közbiztonsági Bizottság 3 képviselő tagja jár el. Amennyiben a képviselő tag vagy a bizottság elnöke az ülésen nincs jelen, vagy érintett az ügyben, úgy más képviselő tag megválasztására a polgármester tesz javaslatot.

(3) Titkos szavazás esetén a szavazás módjáról a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke a Képviselő-testület tagjait köteles tájékoztatni.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülkének kijelölt irodában és szavazóurna igénybevételével történik. (Előkészítéséért a soros jegyzőkönyvvezető felel a szavazatszámláló bizottság elnökével együtt).

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a titkosan leadott szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza: a szavazás helyét és napját, kezdetét, végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerülő körülményeket, a bizottság megállapításait és a titkos szavazás eredményét. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(6) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést. A polgármester a titkos szavazás eredménye alapján kimondja a határozatot.

41. A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

44. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely kötelezően tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(2) A testületi ülésről hangfelvétel készíthető, amennyiben az ülésről hangfelvétel készül, úgy azt meg kell őrizni, a hangfelvétel nem selejtezhető, és 15 év elteltével adható át a levéltárnak.

(3) A jegyzőkönyv az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az alábbiakat tartalmazza:

a) az ülés megnyitásának kezdetét,

b) a napirend előtti felszólalások lényegét,

c) a napirend előadóinak nevét,

d) az ülés berekesztésének (bezárásának) időpontját.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezi:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések, képviselői indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok,

d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

e) képviselő írásban benyújtott hozzászólása,

f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételei,

g) a névszerinti szavazásról készült névsor (jelenléti ív).

45. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. E munkába bevonja a Jegyzői Iroda vezetőjét és dolgozóit.

(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet két képviselő hitelesíti, akiket a polgármester a jelen lévő képviselők közül felváltva, ABC sorrendben az ülés napirendjének elfogadása után jelöl ki. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét, az üléstől számított 15 napon belül a Jegyző köteles az erre a célra kijelölt elektronikus felületen megküldeni a Megyei Kormányhivatal vezetője részére.

(3) A jegyzőkönyv az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az alábbiakat tartalmazza:

a) az ülés megnyitásának kezdetét,

b) a napirend előtti felszólalások lényegét,

c) a napirend előadóinak nevét,

d) az ülés berekesztésének (bezárásának) időpontját.

(4) A jegyzőkönyvet és elválaszthatatlan mellékleteit - a zárt ülések jegyzőkönyveit a nyílt ülések jegyzőkönyveitől elkülönítve - minden tárgyi évben be kell köttetni. Az eredeti példányokat meghatározott idő után át kell adni az illetékes levéltárnak

46. §

(1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülés anyagának külön törvény szerinti közérdekű és a közérdekből nyilvános adatait - a Képviselő-testület titkos iratként kezelteti. A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(2) A választópolgárok – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével; e kivétel alatt nem értve a zárt ülés anyagának külön törvény szerinti közérdekű és a közérdekből nyilvános adatait – a Polgármesteri Hivatalban és a Városi Könyvtárban tekinthetnek bele a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe és meghozott döntéseibe, és kérhetnek másolatot térítési díj ellenében.

III. Fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői

42. A polgármester

47. §

(1) A polgármester megbízatását döntése szerint főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a település lakosságszámától függően az Mötv. határozza meg. A polgármester szabadság kivételéről utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testületet, helyettesítéséről gondoskodnia kell. A polgármester az államigazgatási és önkormányzati tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos összeférhetetlenségi okokat az Mötv. szabályozza.

(5) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését, ezen belül:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) ellátja a Képviselő-testület által a rá átruházott feladatokat,

d) beszámol a két testületi ülés közötti fontosabb intézkedésekről.

(6) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(7) Felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(8) A bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(9) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. A törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján Kormányrendelet által előírt és biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve államigazgatási hatósági hatáskörében őt a Képviselő-testület eljárásaiban nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(10) A polgármester – a jegyző javaslatainak figyelembevételével - meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, ezen felül:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

b) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző az önkormányzat közalkalmazottjai, illetve az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők, tekintetében,

e) a polgármester egyetértését kell kérni a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei (irodák) vezetőinek és köztisztviselőinek, közterület-felügyelőinek, közszolgálati ügykezelőinek, munkavállalóinak pályáztatásához, kinevezéséhez, jutalmazásához, felmentéséhez és fegyelmi felelősségre vonásához.

(11) A polgármester – ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja – ugyanazon ügyben egy alkalommal - az önfeloszlatásról, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt a képviselő-testület által bíróságra benyújtandó keresetről szóló döntés kivételével - kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül, de legkésőbb a következő soros ülésén dönt. A polgármesteri kezdeményezés a döntés végrehajtására nézve halasztó hatályú. A polgármesteri vétó után a testület csak minősített többséggel dönthet a kifogásolt ügyben.

(12) A polgármester a tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnökének.

(13) A polgármester, a forrás megjelöléssel egyidejűleg, bruttó 1.000.000 Ft,- értékhatárig a Képviselő-testület jóváhagyása nélkül dönthet forrásfelhasználásról, és döntéséről utólag tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(14) A polgármester minden héten szerda délután 14 órától 16 óra 30 percig előzetes bejelentkezéssel tart fogadóórát, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá a kérdéseikkel. A polgárok a fogadóórára a bejelentkezésüket a vonatkozó héten, szerdán 12 óráig kötelesek megtenni a Polgármesteri Hivatal Titkárságán.

43. Az alpolgármester

48. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára saját tagjai közül titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére – munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester illetményéről az Mötv. által meghatározott keretek között a Képviselő-testület határozattal dönt.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, így különösen:

a) tartós távollétében, vagy akadályoztatásakor helyettesíti a polgármestert (e tekintetben a Szabályzatnak a polgármesterre vonatkozó szabályai szerint járhat el),

b) a fenti feladatok ellátásáról folyamatosan tájékoztatja a polgármestert.

(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester munkaideje heti húsz órás munkarendből áll és előzetes bejelentkezéssel hétfői napon délután 17 órától 18 óráig tart fogadóórát, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá a kérdéseikkel. A polgárok a fogadóórára a bejelentkezésüket a vonatkozó héten, hétfői napon 12 óráig kötelesek megtenni a Polgármesteri Hivatal Titkárságán.

44. A jegyző

49. §

(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési feltételeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát.

(3) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a) a hivatali apparátus bevonásával előkészíti a testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) gondoskodik a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír (köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel),

c) évente tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a lakossági ügyintézés helyzetéről.

(4) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

(5) Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester, a Képviselő-testület ad át.

(6) Dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

(7) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(8) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, munkavállalói tekintetében. A szervezeti egységek (Irodák) vezetőinek, köztisztviselőinek, közterület-felügyelőinek, közszolgálati ügykezelőinek, munkavállalóinak kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, stb. – a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. (Szabályzat 48. § (10) bekezdés e.) pontja)

(9) Szervezi a jogi felvilágosító munkát, gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről.

(10) Gondoskodik a különböző települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról.

(11) Kezeli a polgármester (alpolgármester) személyi anyagát, ellátja a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(12) Köteles jelezni, amennyiben a képviselő-testület, a képviselő-testület szervének döntése, vagy működése jogszabálysértő. A Jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének kell tartalmaznia, vagy írásban kell benyújtani a polgármesterhez a képviselő-testületi ülést követően.

(13) A Jegyző minden héten szerda délután 14 órától 16 óra 30 percig tart fogadóórát.

45. Az aljegyző

50. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Az aljegyző kinevezése pályázat útján, a képesítési követelmények meghatározása alapján történhet.

(3) A polgármester csak a jegyző által javasolt személyek közül nevezheti az aljegyzőt.

(4) A jegyző tartós távollétében (vagy akadályoztatásakor) az aljegyző a Szabályzatnak a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint járhat el.

51. §

(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetére a pályáztatás alapján történő jegyzői állás betöltéséig, de legkésőbb a kormányhivatal vezetője általi, ideiglenes hatállyal történő kinevezésig – legfeljebb hat hónap időtartamra -, avagy abban az esetben, amikor a jegyzői és az aljegyzői állás ugyan be van töltve, de mind a jegyző, mind az aljegyző hat hónapot meghaladó ideig (tartósan) akadályoztatva van, a jegyző helyettesítésére, illetve a jegyzői feladatok ellátására a polgármester által kijelölt Polgármesteri Hivatali köztisztviselő jogosult.

(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal (az új jegyző kinevezéséig) a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, megfelelő jelölt hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki.

IV. Fejezet

Önkormányzati képviselők

46. A helyi önkormányzati képviselők jogállása, feladatai

52. §

(1) A helyi önkormányzati képviselő (továbbiakban: képviselő) a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő jogai és kötelességei azonosak.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, időközi választás esetén megválasztását követő ülésen a Képviselő–testület előtt esküt tesz.

(4) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(5) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(6) A képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését, rendelet megalkotását, határozat meghozatalát kezdeményezheti.

(7) A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(8) A képviselő a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre a polgármester 30 napon belül érdemi választ köteles adni. A képviselőnek joga van – az egyedi hatósági ügyek kivételével – az iratokba való betekintésre.

(9) A képviselő köteles a Képviselő–testületi üléseken megjelenni, a Képviselő–testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni, megilleti a kérdezési és interpellációs jog.

(10) A képviselő köteles eskütételét követően 3 hónapon belül részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen.

(11) A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Magyarország Alaptörvényének, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint a 2011. évi CXIII. törvénynek (Infó tv.) a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(12) Az önkormányzati képviselő köteles az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül megszüntetni.

(13) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. A Képviselő-testületi tagság kötelezi viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához.

(14) Köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akik részére évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt a képviselői tevékenységéről.

(15) A képviselőt megillető jogokat és kötelezettségeket az Mötv. és további jogszabályok határozzák meg.

(16) A Képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(17) A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést az Mötv. szerint a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Amennyiben a jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

47. A képviselők díjazása

53. §

(1) A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az e miatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.

(2) Az önkormányzat a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag részére a testületi, valamint a bizottsági munkában való részvételért a megbízatása keletkezése napjától annak megszűnéséig külön önkormányzati rendeletben tiszteletdíjat állapíthat meg.

(3) Az Mötv.-ben foglalt, a képviselőt és a nem képviselő bizottsági tagot terhelő kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciókat, a képviselő és a nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíja csökkentésének és megvonásának a szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

V. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

54. §

(1) A Képviselő-testület döntéseinek kezdeményezésére, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságokat törvényre alapozott saját rendelkezése alapján döntési jogosítványokkal is felruházhatja.

(2) A bizottság véleményezi, illetve előkészíti a Képviselő-testület ülésének napirendjén szereplő, illetve a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó előterjesztéseket.

55. §

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és a bizottságok tagjainak számát az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság, 5 fő,

b) Jogi és Közbiztonsági Bizottság, 5 fő,

c) Emberi Erőforrások Bizottsága, 5 fő.

(2) A bizottság elnökét és az elnökkel együtt számított tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A polgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) A bizottság a képviselő tagjai közül – az elnök akadályoztatása esetére, az elnök jogainak gyakorlására – a megalakulását követően, azon az ülésén, ahol a Képviselő-testület által megválasztott külső bizottsági tagok is jogosultak részt venni, az elnök javaslata alapján elnökhelyettest választ. Amíg az elnök-helyettesi poszt nincs betöltve, az elnökhelyettes feladatait a korelnök képviselő bizottsági tag – amennyiben az elnök egyben korelnök is, akkor az elnök után következő legidősebb képviselő bizottsági tag – látja el.

(4) A képviselő több bizottságnak is tagja lehet, azonban bizottsági elnöki posztot egyszerre csak egy bizottságban tölthet be.

(5) A bizottságok külső tagja az lehet, aki Monoron állandó bejelentett lakcímmel, vagy munkahellyel rendelkezik, választójoga van és nyilatkozik, hogy a tisztséget vállalja.

(6) A bizottság működőképes, ha elnökét és legalább 2 képviselő tagját a testület megválasztotta.

(7) Működésképtelen a bizottság, ha nincs megválasztott elnöke, vagy legalább 2 képviselő tagja, illetve ha lemondás folytán a külső tagok száma eléri, vagy meghaladja a képviselő tagok számát. A működés-képtelenné vált bizottság helyett 30 napon belül új bizottságot kell választani, illetve meg kell szüntetni a bizottságot és a megszűnt bizottság hatás- és feladatköreit más bizottság(ok)nak kell átadni.

56. §

(1) A bizottság szükség szerint, de havonta legalább egyszer – kivéve minden év augusztus hónapját - ülésezik. A bizottságok üléseiket a Képviselő-testület ülése előtt legalább két nappal tartják meg. Rendkívüli esetben a bizottságok a fenti határidő betartásától eltérhetnek.

(2) A bizottság féléves ütemezésű munkaterv alapján működik, melyet – a Képviselő-testület munkatervére alapozva – maga készít és fogad el.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke, illetve akadályoztatása esetén az e rendelet 56. § (3) bekezdésben meghatározott személy hívja össze és vezeti.

(4) A Bizottságot írásban, szükség esetén rövid úton (e-mail, telefax stb.) lehet összehívni.

(5) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni az erre vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(6) A bizottság ülésére a

a) a bizottság elnöke, elnökhelyettese,

b) a bizottság tagja,

c) a polgármester, az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) egyedi hatósági ügyben, az ügy érdemi eldöntése céljából a szakági irodavezető, vagy jóváhagyásával az adott ügytípust a munkaköre szerint intéző hivatali ügyintéző tehet előterjesztést.

(7) Bármelyik képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

(8) A bizottság napirendjére tűzi a polgármester (alpolgármester), a jegyző bizottsági feladatkörébe tartozó ügyében előzetes megtárgyalására irányuló indítványát. Az indítványt tárgyaló bizottsági ülésre a javaslattevőt meg kell hívni.

(9) A bizottsági ülésre vonatkozó meghívó és a meghívó egyes napirendi pontjaihoz tartozó előterjesztések és anyagok kiküldése vonatkozásában a Képviselő–testületi ülés meghívójának és a meghívó egyes napirendi pontjaihoz tartozó előterjesztéseknek, illetve anyagoknak a kiküldésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság nem képviselő tagjai részére csupán a Bizottság meghívóját és a Bizottsági ülés napirendjéhez tartozó anyagokat kell megküldeni.

57. §

(1) A bizottsági ülés meghívójában fel kell tüntetni:

a) az ülés időpontját, helyét,

b) a napirendi pontokat (előadókat),

c) az egyes napirendi pontokhoz meghívottakat.

(2) A bizottsági ülésre meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b) alpolgármestert,

c) a jegyzőt, aljegyzőt,

d) az érintett szakági irodavezetőt,

e) a napirendi pont előadóját,

f) a Nemzetiségi Önkormányzat delegált tagját (a Nemzetiségi Önkormányzatot érintő napirendhez kapcsolódóan).

(3) A bizottság határozatait – az 58. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben történő határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a határozatképességet (jelenléti ívvel),

c) a tárgyalt napirendet és a hozzászólások rövid, tömör lényegét,

d) a határozat (állásfoglalás, javaslat) pontos szövegét,

e) a határozatokhoz a szavazatok számszerű megjelölését.

(2) A Jegyzői Iroda gondoskodik a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvezéséről.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén – amennyiben az ülés teljes időtartama alatt jelen volt - az 57. § (3) bek. szerinti tag) és a bizottság egy másik tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket (javaslatokat, indítványokat).

59. §

(1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatalának ágazatilag illetékes belső szervezeti egysége (iroda) látja el az alábbiak szerint:

a) Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság – Műszaki, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Iroda, valamint a Pénzügyi Iroda,

b) Jogi és Közbiztonsági Bizottság – Jegyzői Iroda,

c) Emberi Erőforrások Bizottsága – Jegyzői Iroda.

(2) A bizottságok működésének folyamatát (üléseit, napirendjeit, stb.) az ágazatilag illetékes hivatali ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető koordinálja (bizottsági elnökök, ágazatilag illetékes irodavezetők közreműködésével). Az ágazatilag illetékes hivatali ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető gondoskodik a bizottsági jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok őrzéséről, a bizottsági határozatok (javaslatok, állásfoglalások) nyilvántartásáról, továbbításáról, beköttetéséről.

(3) A bizottsági határozatokat (állásfoglalásokat, javaslatokat) az ágazatilag illetékes hivatali ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető számítógépes és manuális formában tartja nyilván.

(4) A bizottság határozatait tárgyév január 1-től, egytől kezdődő, folyamatos sorszámozással kell ellátni, a határozathozatal időpontjának és a bizottság nevének rövidített (VPB, JKB, EEB) feltüntetésével. (pl. 25/2004. (XII. 08.) JB határozat: a Jogi és Közbiztonsági Bizottság 2004. december 8-án hozott – a tárgyévben 25. – határozata.)

60. §

(1) A bizottság munkájához a bizottság elnöke (elnök-helyettese), tagja a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől (aljegyzőtől), a Polgármesteri Hivatal ágazatilag illetékes belső szervezeti egységének (iroda) vezetőjétől és a hivatal dolgozóitól felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás-kérés egyedi hatósági ügyre vonatkozóan csak akkor terjedhet ki, ha az ügy eldöntésében a bizottságnak döntési vagy véleményezési jogosultsága van.

(2) A bizottság, annak elnöke (elnökhelyettese), tagja a Polgármesteri Hivatal dolgozójának, irodavezetőjének utasítást, vagy feladatot nem adhat.

(3) A bizottságok határozatainak, javaslatainak, állásfoglalásainak végrehajtásáról, koordinálásáról a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal ágazatilag felelős belső szervezeti egységeinek vezetői és a bizottság elnöke gondoskodik.

61. §

A bizottság üléseinek nyilvánosságára az Mötv. és jelen szabályzat rendelkezései vonatkoznak. Zárt ülést az elnök, az elnök-helyettes, a bizottság tagja, a jelenlévő polgármester, alpolgármester, jegyző javasolhat.

48. Együttes ülés

62. §

(1) Két vagy több bizottságot a bizottsági elnökök együttes ülésre is összehívhatnak.

(2) Az együttes bizottsági ülésen a határozatképesség megállapítása, a szavazatok számbavétele bizottságonként külön-külön történik.

(3) Az együttes bizottsági ülést az érintett elnökök megállapodása szerinti elnök vezeti. Ilyen megegyezés hiányában a legidősebb érintett bizottsági elnök, mint korelnök vezeti az ülést.

(4) Az együttes bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet - a jegyzőkönyvvezető mellett - valamennyi érintett bizottsági elnök (akadályoztatása esetén az 57. § (3) § szerinti bizottsági tag) is aláírja.

63. §

A bizottságok működésének szabályaira - amennyiben jelen fejezet másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazandók az Mötv.-nek és az SzMSz-nek a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályai.

49. Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre

64. §

(1) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságainak. Az átruházott feladat- és hatáskörök ellátásához a Képviselő-testület a bizottsági elnököknek kiadmányozási jogot biztosít.

(2) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe utalt jogosítványai gyakorlása, a döntések megfelelő előkészítése és a végrehajtás ellenőrzése érdekében bizottságait előkészítő, javaslattevő, véleményező, gondoskodó, kezdeményező feladatokkal, továbbá együttműködő, ellenőrző, figyelemmel kísérő jogosítványokkal ruházza fel.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat és hatáskörét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

50. Ideiglenes bizottság

65. §

(1) A Képviselő-testület ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre egyes, az állandó bizottságok feladat és hatáskörébe nem sorolható döntései előkészítésére és végrehajtására.

(2) Megválasztásukra a polgármester, képviselő, valamint a jegyző tesz javaslatot.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatainak végrehajtásáról beszámol a Képviselő-testületnek.

(4) A Képviselő-testület a meghatározott feladat elvégzését követően az ideiglenes bizottságot határozattal feloszlatja.

51. A Képviselő-testület által a polgármesterre, az Állandó Bizottságokra, illetve a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

66. §

(1) A Képviselő–testület feladat- és hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben átruházott hatáskörben a polgármester a feladat– és hatáskör címzettje:

a) ¹a külön önkormányzati rendeletben meghatározott – a 17/2022. (VII. 21.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott települési létfenntartási támogatás, köztemetés és települési temetési támogatás megállapításával kapcsolatos döntési hatáskör vonatkozásában.

b) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott - 28/2004. (XI.29.) 3. § (1) - közterület-használat engedélyeztetési eljárásban a használat engedélyezése vagy annak elutasítása megállapításának hatásköre vonatkozásában, valamint

c) a külön önkormányzati rendeletben – 28/2004. (XI. 29.) 12. § (7) bekezdésében - meghatározott a települési önkormányzat tulajdonában lévő közterület filmforgatási célú igénybevétele” eljárás során a települési önkormányzat részére megállapított hatósági szerződés jóváhagyásával kapcsolatos döntési hatáskör vonatkozásában.

d) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott magánszemélyeket terhelő útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetési kötelezettségének és mértékének hatósági határozatban történő megállapítására vonatkozó hatásköre vonatkozásában, illetve az útépítési és közművesítési hozzájárulásra vonatkozóan 12 hónapos részletfizetési kedvezménynek, vagy fizetési halasztás maximum 1 évi időtartamra történő engedélyezésének a megállapítására.

e) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott a településképi véleményezési eljárással, a településképi bejelentési eljárással, valamint a településképi kötelezéssel kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában.

(2) A Képviselő–testület feladat- és hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben átruházott hatáskörben a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a feladat– és hatáskör címzettje:

a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény Ktv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak forgalmi rendjének kialakításával, ezen utakon a forgalmi rend szabályozásával és azok két évenként történő felülvizsgálatával kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában,

b) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott – 34/2011. (XII.21.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti - hirdetőfelületek kialakítása, valamint a hirdetőfelületek helyének kijelölésével kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában.

(3) A Képviselő–testület feladat- és hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben átruházott hatáskörben az Emberi Erőforrások Bizottsága a feladat– és hatáskör címzettje:

a) ²a külön önkormányzati rendeletben meghatározott – a 17/2022. (VII. 21.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott – a települési ápolási támogatás, települési gyógyszertámogatás, és az önkormányzati rendelet 11. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatár alatti települési gyermeknevelési támogatás, szociális étkezés személyi térítési díjának mérséklése, vagy elengedése, menzatérítés, karácsonyi támogatás megállapításával kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában,

b) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott – 2/2003. (I.31.) önkormányzati rendelet szerinti – bizottsági keretek felhasználásával kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában,

c) az üres védőnői – kivéve vezető védőnői - álláshelyre vonatkozó pályázat kiírásával, és a benyújtott pályázatok elbírálásával – kivéve a kinevezés és a felmentés jogköre - kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában.

d) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott - 13/1999. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti - a városi pótösztöndíj odaítélésével kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában.

e) ³az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott magánszemélyeket terhelő útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetési kötelezettség alól - a 17/2022. (VII. 21.) önkormányzati rendelet 7. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott jövedelmi feltételek fennállása esetén megállapítható - részben vagy egészben történő mentesítéssel kapcsolatos döntési jogkör vonatkozásában.

(4) A Képviselő–testület feladat- és hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben átruházott hatáskörben a Jegyző a feladat– és hatáskör címzettje:

a) Monor Város Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló elsőfokú eljárás lefolytatása vonatkozásában.

b) ⁴a külön önkormányzati rendeletben meghatározott – a 17/2022. (VII. 21.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott települési lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos döntési hatáskör vonatkozásában.

52. A Képviselő-testület hivatala

67. §

(1) A Képviselő-testület egységes, önálló hivatalt működtet – Monori Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester, vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése:

a) Jegyzői Iroda,

b) Pénzügyi Iroda,

c) Műszaki, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Iroda.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeit vezető irodavezetők – ha e rendelet másként nem rendelkezik - osztályvezetői besorolásba tartoznak.

53. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

68. §

A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön önkormányzati rendelettel szabályozza.

54. Lakossági fórumok, a közmeghallgatás

69. §

(1) A Képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

(2) A polgármester évente egyszer (az év II. felében) települési szintű fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről.

(3) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői, közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(4) A közmeghallgatási napirendet a Képviselő-testület határozza meg, ilyenek lehetnek pl: nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés, jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés, és azok végrehajtása stb.

(5) A közmeghallgatási napirendet a helyben szokásos módon kell közzétenni (plakátok, Strázsa c. önkormányzati újság, városi honlap, esetleg kábel TV, stb.).

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, erre a Szabályzat 45. § - 47. §-aiban foglaltak értelemszerűen irányadók.

(7) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban, illetve az ülésen szóban is feltehesse. A közmeghallgatáson elhangzottakat (kérdések, javaslatok, kezdeményezések stb.) a Képviselő-testület értékeli, és kijelöli azt a személyt, szervezetet aki (amely) a szükséges intézkedéseket előkészíti, kezdeményezi, végrehajtja.

(8) A Képviselő-testület a munkatervébe felvett egyes napirendek keretében határozza meg, hogy a döntések előkészítésébe mely lakossági közösség bevonását tartja szükségesnek.

VI. Fejezet

Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat kapcsolata

70. §

Monor Város Önkormányzata együttműködik a Monori Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, illetve a Monori Román Nemzetiségi Önkormányzattal. Az együttműködés módját, feltételeit, és annak lehetőségeit a felek megállapodás keretében rendezik, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

55. A nemzetiségi önkormányzat működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása

71. §

(1) Monor Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Monori Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a 2200 Monor, Deák u. 12. szám alatti önkormányzati ingatlan épületén belül, a Monori Román Nemzetiségi önkormányzat részére a 2200 Monor, Bocskai utca 1. (Művelődési Ház) ingatlan helyiségében a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel ingyenesen biztosítja, igény szerint, de havonta legalább 16 órában. E helyiség fűtésének, világításának költségeit Monor Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattól átvállalja.

(2) A nemzetiségi önkormányzatnak az egyéb rendezvényei megtartásához Monor Város Önkormányzatától, és/vagy az intézményektől, és/vagy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságtól igényelt helyiségekre vonatkozóan az érintett szervezet vezetőjével kell az igénylésre, használatra vonatkozóan egyeztetni, illetve megállapodni.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

72. §

(1) Az önkormányzat gazdasági alapjait, vagyonát, bevételeit, gazdálkodását, a tervezés, számvitel, az információ és az ellenőrzés szabályait az Mötv. VI. fejezet 106-124. §-aiban szabályozza. Ezzel összefüggésben a Képviselő-testület a sajátos szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzat vagyonát érintő döntéseket a Képviselő-testület, illetve a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – átruházott hatáskörben - a bizottságok, vagy a polgármester hozhat.

(3) Az önkormányzat gazdasági érdekeit azokban a gazdasági társaságokban ahol Monor város tulajdonrésszel rendelkezik, a Képviselő-testület által jóváhagyott állandó megbízottak képviselik, teljes körű meghatalmazással.

(4) Az önkormányzat vagyonának felhasználásáról és a gazdálkodásról “közmeghallgatás” keretében a polgármester évente tájékoztatja a lakosságot.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

73. §

(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól az 1. melléklet rendelkezik.

(2) A Képviselő–testület Állandó Bizottságainak feladatairól és hatásköreiről a 2. melléklet rendelkezik.

74. §⁵

75. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 74. § 2021. december 15-én lép hatályba.

76. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Monor Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 27/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelet.

77. §

A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

 

Monor, 2021. december 9.

 

 

Darázsi Kálmán s.k. polgármester

dr. Urbán Hajnalka s.k. jegyző

 

 

Egységes szerkezetbe foglalta:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

dr. Urbán Hajnalka

jegyző

 

Monor, 2023. június 19.

 

1. melléklet

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

1. Általános rendelkezések

1.1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

1.2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).

1.3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

2. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani a Monori Polgármesteri Hivatal személyügyi ügyintézőjéhez az I/1. pont szerinti határidőben.

3. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

3.1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

3.2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

3.3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II/1. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

3.4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága: Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

3.5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.

3.6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

3.7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.

3.8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

4.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.

4.2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

4.3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.

4.4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést az erről vezetett külön nyilvántartásba dokumentálni kell.

4.5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

5. Felelősségi szabályok

5.1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.

5.2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

5.3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II/1. pont szerinti köztisztviselő felelős.

6. Kiterjesztő szabályok
E melléklet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozóan is, amennyiben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-ában foglalt eljárásban, illetve az ott meghatározott döntéshozatalban vesznek részt azzal az eltéréssel, hogy ahol e melléklet képviselőt említ, ott az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit kell érteni.

2. melléklet

A Képviselő–testület Állandó Bizottságainak feladat és hatáskörei

1. Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság

1.1. Előkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó Képviselő-testületi döntést. Ellenőrzi megvalósulását, javaslatot tesz a program módosítására, kiegészítésére.

1.2. Előkészíti, véleményezi a helyi önkormányzat költségvetéséről, az átmeneti gazdálkodásról, a helyi adókról szóló; az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályaira, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, bérbeadására, az építésügyi igazgatás körébe tartozó, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, a helyi építési szabályzatra, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására, megóvására, őrzésére, helyreállítására vonatkozó; a víz- és csatornamű díjakról szóló; a piacokról és vásárokról szóló; a mezőőri járulékról szóló, a köztisztaságról szóló, valamint mindazon önkormányzati rendelet-tervezetet, mely e Bizottsághoz, mint az ágazatilag felelős Bizottsághoz tartozik, és ellenőrzi e rendeletek végrehajtását, javaslatot tesz e rendeletek módosítására, kiegészítésére.

1.3. Javaslatot tesz az általános és céltartalékok felhasználására, hitelfelvételre és kötvény kibocsátására.

1.4. Véleményezi a helyi önkormányzati költségvetési szervek, továbbá a teljesen vagy részben önkormányzati alapítású gazdasági társaságok átszervezésére, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó előterjesztéseket.

1.5. Javaslatot tesz (más bizottsággal együtt) költségvetési szerv alapítására, annak gazdálkodási jogköre, alaptevékenység keretében ellátandó feladatára és kiegészítő vállalkozási tevékenységére és véleményezi e szervek ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentéseket.

1.6. Előkészíti, véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás), valamint az évközi beszámolókat. Javaslatot tesz a normatív költségvetési hozzájárulások elszámolásának elfogadására.

1.7. Javaslatot tesz mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatására, amelyet nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztetnek.

1.8. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a saját bevételeket, a vagyonváltozást, értékeli az azt előidéző okokat. Vizsgálja az adósságot keletkező kötelezettségvállalás indokait, gazdasági megalapozottságát. Ellenőrzi a pénzkezelést, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

1.9. Javaslatot tesz a címzett, illetve céltámogatások igényléséről. E javaslatáról a Képviselő-testület dönt.

1.10. Tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről.

1.11. Javaslattal él a Képviselő-testület felé a polgármester illetményének, költségtérítésének módosítása vonatkozásában.

1.12. Feladatkörében tett vizsgálati megállapításait közli a Képviselő–testülettel.

1.13. Gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, helyreállításáról, illetve Képviselő-testületi intézkedést kezdeményez ezeknek a feladatoknak a megoldására.

1.14. Ellenőrzi az önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználásáról szóló Képviselő-testületi döntések végrehajtását, erről a testületet tájékoztatja.

1.15. Előkészíti a település folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos Képviselő-testületi döntéseket.

1.16. Előkészíti a közterület tisztán tartásával, lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok tervezését.

1.17. Véleményt nyilvánít a település térképészeti határkiigazításával kapcsolatos testületi döntés kialakításához, a földrajzi nevek megállapításához, megváltoztatásához.

1.18. Javaslatot tesz a közvilágítási berendezések létesítésére, üzemeltetésére és fejlesztésére vonatkozóan.

1.19. Előkészíti a rendezési programtervezetet. Közreműködik a rendezési programterv államigazgatási szervekkel, érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetési eljárásban.

1.20. Kezdeményezi a települési vízellátás, csatornázás, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése körében jelentkező önkormányzati feladatok megoldásának ütemezését. Javaslatot tesz a helyi vízrendezésre, vízkár elhárításra, ár- és belvíz védelemre, vízbázis védelemre, kapcsolatot tart a vízgazdálkodási társulattal.

1.21. Véleményezi a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvíz ellátásával, szennyvíz elvezetésével, szippantott szennyvíz szállításával, szennyvíz tisztításával és a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos kérdéseket.

1.22. Javaslatot tesz a vízközmű szakszerű üzemeltetését biztosító intézmény (szerv, szervezet) létrehozására, a szolgáltatás jogi, gazdasági, szakmai szabályainak kialakítására.

1.23. Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában álló vizek (Kis-tó) és vízi létesítmények hasznosítására.

1.24. Javaslatot tesz és véleményezi a területrendezés szempontjából szükséges ingatlanok megvásárlására, kisajátítására vagy eladására vonatkozó előterjesztéseket.

1.25. Javaslatot tesz országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák (kerékpárutak, gyalogutak) építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének (elbontásának) engedélyezéséhez.

1.26. Javaslatot dolgoz ki a helyi közút kezelésével, fenntartásával, javításával, szilárd burkolattal való ellátásával kapcsolatosan.

1.27. Kidolgozza az önkormányzat önálló környezetvédelmi programját összhangban a nemzeti környezetvédelmi programmal és a település rendezési tervével.

1.28. Fejlesztési feladatok során vizsgálja, vagy vizsgáltatja a környezetvédelmi követelményeket, előkészíti az önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét.

1.29. Javaslatot tesz a helyi zaj- és rezgésvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi szabályok kidolgozására, a zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítandó területekre.

1.30. Javaslatot tesz az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályokra.

1.31. Pályázatokat készít elő a területfejlesztési célelőirányzat felhasználására, beruházásokat elősegítő javaslatokat, programokat dolgoz ki.

1.32. Javaslatot tesz a településszerkezeti terv kidolgozására, illetve az építési tilalomra.

1.33. Feltárja, számba veszi a helyi építészeti örökség értékeit. Gyakorolja a helyi építészeti örökség védelméről szóló külön helyi rendeletben meghatározott bizottsági hatásköröket.

1.34. Közreműködik a műemléki értékek felkutatásában, műemlékké történő nyilvánításukban, a helyi értéktár létrehozásában és vezetésében.

1.35. Javaslatokat dolgoz ki vízi létesítmény elszennyeződése, valamint a veszély megszüntetésére.

1.36. Véleményezi a villamosenergia-korlátozás sorrendjét, az energiaellátási – és gázszolgáltatással a kapcsolatos tanulmányokat, terveket, kéréseket.

1.37. Segíti a fogyasztók önszerveződését., együttműködik a Fogyasztóvédelmi Hatósággal, felkérésre vizsgálatot folytat.

1.38. Javaslatot tesz a kamarákkal történő megállapodások kidolgozására.

1.39. Javaslatot dolgoz ki az idegenforgalom fejlesztésére, elemzi a város idegenforgalmának alakulását, véleményezi a monori pincefalu fejlesztését, kihasználását.

1.40. Együttműködik a hegyközséggel, a gazdakörrel, más mezőgazdasági jellegű szervezetekkel, kamarákkal és érdek-képviseleti szervekkel, véleményezi e szervezetekkel kötendő megállapodásokat, kikéri véleményüket a települést érintő mezőgazdasági vonatkozású rendelet meghozatala előtt.

1.41. Javaslatot tesz –a magasabb szintű jogszabály által meghatározott hatáskörben - az állat egészségügyi, - és állatvédelmi, és az ezzel összefüggő környezet – és egészségvédelmi feladatok ellátására, helyi szabályozásának megvalósítására, a növényvédelmi feladatok ellátására, erdőtelepítésre, fásításra, haltelepítésre, és az allergiát keltő növények (parlagfű, vadkender) kiirtására.

1.42. Ellát minden további az ágazati önkormányzati feladatkörébe tartozó döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő, illetve végrehajtást koordináló feladatot.

2. Jogi és Közbiztonsági Bizottság

2.1. Véleményezi a hivatal átszervezésére irányuló jegyzői indítványt, továbbá a hivatal szakmai munkáját értékelő előterjesztéseket.

2.2. Jogi szempontból előzetesen véleményezi az önkormányzati rendelet tervezeteket, javaslatokat.

2.3. Közreműködik a címer és zászló alkotásáról, használatáról, az önkormányzat által adományozható kitüntetésekről, elismerésekről szóló önkormányzati rendelet módosításában, kiegészítésében. Ebből eredően véleményezi az önkormányzat által adományozható kitüntetési javaslatokat.

2.4. Véleményezi a megyei önkormányzati kitüntetések adományozására irányuló Képviselő-testületi javaslatokat. (Más bizottságokkal együtt.)

2.5. Javaslatot tesz a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, a képviselők illetményének, tiszteletdíjának megállapítására.

2.6. Véleményezi a rendőrkapitányság vezetőjének a közrend és közbiztonság helyzetéről, az alapítványok működéséről szóló beszámolóját, a teljes vagy részbeni önkormányzati alapítású gazdasági társaságok, és társadalmi szervezetek megalapítását, illetve az állandó vagy időszakos képviselettel meghatalmazottak testületi beszámolóit.

2.7. Figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a városi térfigyelő rendszer üzemeltetésére.

2.8. Javaslatot tesz a Képviselő-testület egyes hatásköreinek az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti átruházásra, az ilyen tárgyú javaslatot véleményezi.

2.9. Véleményezi a Képviselő-testület feladatkörére tartozó és közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, más szervezet alapítására irányuló előterjesztéseket. (Más bizottságokkal együtt).

2.10. Kezdeményezi és véleményezi más helyi önkormányzattal történő társulást, az egy adott önkormányzati intézmény közös fenntartására, működtetésére vonatkozó előterjesztéseket, a testületi vagy országos képviseleti szervhez történő csatlakozást, külföldi önkormányzattal való együttműködést, nemzetközi önkormányzati szervezetbe történő belépést.

2.11. Javaslatot tesz közterület elnevezésére, az elnevezés megváltoztatására, emlékmű, emléktábla állítására, elhelyezésére.

2.12. Közreműködik a Képviselő-testület általi titkos szavazás lebonyolításában.

2.13. Folyamatosan figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását és javaslatot tesz az önkormányzati rendelet módosítására, kiegészítésére.

2.14. Javaslatot tesz a mezőőri, a közterület-felügyeleti és a városgondnoki tevékenységre, véleményezi éves beszámolójukat.

2.15. Véleményezi a helyi népszavazás és népi kezdeményezés megalapozottságát, a jegyzőnek, mint a helyi választási iroda vezetőjének az indítványát a választási bizottság, illetve a szavazatszámláló bizottságok tagjaira vonatkozóan.

2.16. Véleményezi a rendőrkapitányság (rendőrőrs) létesítését, megszüntetését. Véleményt alkot a rendőrkapitány, illetve az őrsparancsnok kinevezését megelőzően.

2.17. Véleményezi a tartós, vagy folyamatos kötelezettségvállalást tartalmazó önkormányzati szerződéseket.

2.18. Véleményezi az önkormányzat, illetve a rendőr-kapitányság vezetője között a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátására, a rendőrkapitányság és az önkormányzati szervek összehangolására, a rendőrség bővítésének, fejlesztésének elősegítése érdekében kötendő szerződést.

2.19. Javaslatot tesz a közbiztonság megerősítése érdekében a rendőrség és a polgárőrség együttműködésének kiszélesítésére.

2.20. Véleményt nyilvánít a Katasztrófavédelmi Igazgatóság beszámolójáról.

2.21. Véleményezi a bírósági ülnöki tisztségre tett javaslatokat.

2.22. Felügyeli a városi televízió stúdióval, illetve az önkormányzati lap kiadójával kötött szerződés végrehajtását, szerződésük lejárta előtt javaslatot tesz személyükre.

2.23. Előkészíti azon intézményvezetőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok körébe tartozó Képviselő-testületi döntéseket, mely intézményvezetőkkel kapcsolatosan az Emberi Erőforrások Bizottsága nem kapott feladat és hatáskört.

2.24. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát.

2.25. Kivizsgálja és a Képviselő-testület elé terjeszti a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést.

2.26. Külön vizsgálat nélkül lezárja az összeférhetetlenségi ügyet olyan ismételt kezdeményezés esetén, amely új tényt vagy körülményt nem tartalmaz.

2.27. Ellát minden további az ágazati önkormányzati feladatkörébe tartozó döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő, illetve végrehajtást koordináló feladatot.

3. Emberi Erőforrások Bizottsága

3.1. A bizottság – külön rendelet szabályai szerint - dönt a bizottsági kerete felhasználásáról, erről a Képviselő-testületet évente tájékoztatja.

3.2. Szervezi és támogatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.

3.3. Támogatja a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, javítja a művészeti alkotómunka feltételeit, segíti a művészeti értékek létrehozását, megőrzését.

3.4. A bizottság javaslatot tesz a városi ösztöndíjak odaítélésére, dönt az adott ösztöndíj elvonása esetén a pótösztöndíj odaítéléséről.

3.5. Állást foglal a bölcsőde, az óvodák, a könyvtár, a szociális és gyermekvédelmi intézmények szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos kérdésekben.

3.6. Javaslatot tesz a Képviselő-testület felé óvodai beíratások időpontjára, folyamatában ellenőrzi a beiskolázási szabályok betartását, javaslatot tesz az óvodai zárva tartások időpontjára.

3.7. Javaslatot tesz közoktatási, közművelődési megállapodás megkötésére, annak tartalmára.

3.8. Javaslatot tesz a Könyvtár beiratkozási díjára és a kedvezményekre, a közművelődési intézmények terembérleti díjára.

3.9. Javaslatot tesz a nevelés és oktatás körében az önkormányzati kötelező feladatok ellátását végző intézmény létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, közreműködik a fenntartásra és üzemeltetésre átadott iskolai ingatlanok tulajdonosi jogkörével összefüggő joggyakorlásban.

3.10. Előkészíti a Bölcsőde, az Óvodák, a Könyvtár, a Gondozási Központ, a Védőnői Szolgálat vezetői (igazgatói) tekintetében a munkáltatói jogok körébe tartozó Képviselő-testületi döntéseket. (Pályázatok kiírása, pályázatok előzetes véleményezése, bérezés, vezetői pótlék, kitüntetés, stb.), javaslatot tesz iskolaszéki delegáltak személyére.

3.11. Javaslatot tesz az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmény elnevezésére.

3.12. Előkészíti a művészeti alkotásnak közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésére, áthelyezésére, lebontására, fenntartására és felújítására vonatkozó Képviselő-testületi döntéseket.

3.13. Közreműködik a nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásnak védelmére, új alkotások elhelyezésére irányuló Képviselő-testületi döntések előkészítésében.

3.14. Javaslatot tesz a könyvtár feladatainak meghatározására.

3.15. Ezen Bizottság szervezi és támogatja a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a turizmus feltételeinek biztosítását.

3.16. A bizottság - a pártok, a munkaadói, illetve munkavállalói szervezetek kivételével - együttműködik a város területén működő önszerveződő közösségekkel, szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézményekkel, illetve szolgáltatókkal, mely magába foglalja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint egyháznak minősülő szervezeteket, illetve egyházi jellegű civil szervezeteket, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a Ptk. hatálya alá tartozó minden társadalmi szervezetet. A bizottság e szervezeteket az Önkormányzat és a bizottság munkájáról az évente megrendezésre kerülő Civil Fórumon tájékoztatja, ahol az érintettek kérdésekkel, javaslatokkal fordulhatnak a bizottsághoz.

3.17. A bizottság támogatja a szervezeteknek az önkormányzati feladatok ellátásában történő közreműködését.

3.18. Közreműködik a helyi testnevelési és sport feladatok meghatározására, fejlesztésére irányuló Képviselő-testületi célkitűzések kialakításában.

3.19. Közreműködik a Képviselő-testület testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatainak végrehajtásában.

3.20. Javaslatot tesz a Képviselő-testület testnevelési és sportintézményének, szervezetek fenntartására, működtetésére irányuló feladatainak végrehajtására, megoldására.

3.21. Javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket tartalmazó rendelet megalkotására és annak végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére.

3.22. A bizottság dönt a külön önkormányzati rendelet által a hatáskörébe utalt szociális és gyermekvédelmi tárgyú ügyekben.

3.23. Ellenőrzi az egészségügyi alapellátást nyújtó, szociális és gyermekvédelmi, oktatási intézmények által nyújtott ellátás helyzetét, és tapasztalatairól 5 évente beszámol a Képviselő-testületnek.

3.24. Véleményezi, elkészíti a hatáskörébe tartozó helyi rendeletek tervezetét. Közreműködik e rendeletek végrehajtásának ellenőrzésében. Javaslatot tesz a rendeletek módosítására, kiegészítésére.

3.25. Javaslatot tesz az önkormányzat fenntartásában lévő gyermek-és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatokra.

3.26. Javaslatot tesz a háziorvosi, a fogorvosi, az ügyeleti, védőnői körzetek területének megállapítására, megváltoztatására, véleményezi az egészségügyi szolgáltatók éves beszámolóját.

3.27. Véleményezi a Bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat ellátó önkormányzati fenntartású intézmények vonatkozásában a Képviselő-testület személyi döntési hatáskörébe tartozó ügyeket.

3.28. Javaslatot tesz a társadalmi gondozók, valamint a Gondozási Központban, a bölcsődében, az oktatási intézményekben orvosi munkát végzők díjazására.

3.29. Véleményezi a szociális bérlakásra, lakbértámogatásra, szükséglakás igénylésére (lakókocsi, lakókonténer) vonatkozó kérelmeket.

3.30. Ellát minden további az ágazati önkormányzati feladatkörébe tartozó döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő, illetve végrehajtást koordináló feladatot, mely nem tartozik a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság, vagy a Jogi és Közbiztonsági Bizottság hatáskörébe.