december 27. 18:00
János-napi boráldás
Nagyboldogasszony Templom (Monor, Kossuth Lajos u. 85.)
Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h.) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása, figyelemmel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseire az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. §
Az önkormányzat képviselő-testülete a Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint helyi adókat vezet be. A törvényben megfogalmazott adó megállapítási jog alapján az adófizetési kötelezettség az e rendeletben leirt adóalanyokra, és adótárgyakra vonatkozik. A helyi adók az önkormányzat önálló gazdálkodásának feltételeit a helyi közszolgáltatások biztosítását teszik lehetővé.
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában adóalany:
a) a magánszemély,
b) a jogi személy, egyéb szervezet,
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Adómentes az (1) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. E mentesség az építményadó vonatkozásában azon épület, épületrész után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül. Mentes továbbá az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó alól az egyesület és az alapítvány.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
3. §
Adókötelezettség Monor Város Önkormányzatának illetékességi területén a következőkre terjed ki:
a) a nem lakás céljára szolgáló építményekre,
b) nem állandó lakosként való tartózkodásra,
c) vállalkozási tevékenységre (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
4. §
(1) A helyi adó kizárólag az önkormányzat bevételét képezi, az nem vonható el.
(2) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
KÜLÖNÖS RÉSZ
I. Fejezet
Építményadó (nem lakás céljára szolgáló építmények adója)
1. Adókötelezettség
5. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) – kivéve 7. § (1) bekezdésében meghatározottak-.
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
2. Az adó alanya
6. §
(1) Az adó alanya (2. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa: több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.(A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, - garázs és – üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
3. Adómentesség, adókedvezmény
7. §
(1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. § és 13. /A. §-aiban foglaltakon felül, mentes az adó alól:
a) a lakás, illetőleg a lakás céljára szolgáló építmények közül – kérelemre és a feltételek fennálltáig – az, amely építményt tulajdonos-adózó életvitelszerű ott tartózkodás céljából, állandó bejelentett lakcímeként használja,
b) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény, feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,
c) a gépkocsitároló,
d) a bor tárolására szolgáló pincék elé telepített pincekamra (présház) helyiségre pincénként 20 m2-es hasznos alapterület,
e) rendszeres szállás kiadását szolgáló épületek és kiszolgáló építmények helyiségei.
(2) Az a), c), d) és e) pontok szerinti mentesség, illetve kedvezmény nem alkalmazható a vállalkozó üzleti célt szolgáló építményére.
4. Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
8. §
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
5. Adó alapja
9. §
Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
6. Adó mértéke
10. §
Az adó mértéke, ha
a) az adótárgy alapja nem haladja meg a 100 m2-t: 0 - 100 m2-ig 600.- Ft/m2/adóév;
b) az adótárgy alapja több mint 100 m2, de nem haladja meg az 500 m2-t: 60.000.- Ft/adóév és a 100 m2-t meghaladó része után 800.- Ft/m2/adóév
c) az adótárgy alapja meghaladja az 500 m2-t: 380.000.- Ft/adóév és az 500 m2-t meghaladó része után 950.-Ft/m2/adóév.
7. Bejelentés szabályai
11. §
(1) Adó alanyának az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell adatbejelentést tenni az e célra rendszeresített nyomtatványon.
(2) Amennyiben az építményadó alanyát adófizetési kötelezettség nem terheli, úgy mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól.
8. Az adó megfizetése
12. §
Az építményadót az adózónak évi két egyenlő részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.
II. Fejezet
Idegenforgalmi adó
9. Adókötelezettség, az adó alanya
13. §
Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
10. Az adómentesség
14. §
Adókötelezettségtől mentes a 1990. évi C törvény 31. §-ban leírtak szerinti magánszemély.
11. Az adó alapja
15. §
Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
12. Az adó mértéke
16. §
Az adó mértéke személyenként és vendég-éjszakánként 300 Ft.
13. Az adó beszedésére kötelezett
17. §
(1) Az adó beszedésére kötelezett:
a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,
b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott tartózkodás utolsó napján.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
(3) Az adó beszedésére kötelezett a beszedett idegenforgalmi adót, a beszedést követő hónap 15. napjáig köteles az önkormányzatnak megfizetni.
III. Fejezet
Iparűzési adó
14. Adókötelezettség, az adó alanya
18. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség,- illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
19. §
Adókötelezettségtől mentes a Monor Város területén ellátási kötelezettséggel bíró, Monor Város Önkormányzatával megbízási szerződésben álló, az 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontjában meghatározott alapfokú egészségügyi szolgáltatók, a törvény e pontjában meghatározott finanszírozási szerződés szerinti éves árbevétele vonatkozásában, amennyiben a megelőző adóévben, e jogszabályhely által meghatározott feltételeknek megfelelnek. A feltételek fennállásáról minden évben nyilatkozattételre kötelesek az alapfokú egészségügyi szolgáltatók.
15. Az iparűzési tevékenység
20. §
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
16. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
21. §
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
17. Az adó alapja
22. §
(1) Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes - a Htv. 39. § (4) – (10) bekezdésében meghatározottak szerint számított - összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. E bekezdés szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel a vállalkozó a Htv. 39. § (4) bekezdés szerint csökkentheti a nettó árbevételét.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell az Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3) Az adóalap megállapítása a Htv. 39. § (1)-(4) bekezdése szerint a Htv. 39. § (5)-(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történik.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Htv. 39/A. § (1) bekezdése szerinti kisvállalkozó az adóalapját a Htv. 39/A. § szerint is megállapíthatja..
(5) A kisvállalati adó alá tartozó vállalkozó az adóalapját az (1) és (4) bekezdésétől eltérően a Htv. 39/B. § szerint is megállapíthatja.
18. Az adó mértéke
23. §
(1) Iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a.
(2) Az adóévre fizetendő adó a Htv. 40/A. § szerint csökkenthető.
19. Adóelőleg megállapítása, adó megfizetése
24. §
(1) A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni az 1990. évi C. törvény 41. §-a szerint.
(2) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a) az előtársaságnak,
b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőlegfizetési időszakra,
c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
(3) A vállalkozó adóelőleget félévi részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
IV. Fejezet
Értelmező rendelkezések
25. §
A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Art., az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.), és a Htv. az irányadó. A rendelet alkalmazásában az értelmező rendelkezéseket az 1990. évi C törvény 52. § szerint kell figyelembe venni.
ZÁRÓ RÉSZ
26. §
A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
27. §
Hatályát veszti A helyi adókról szóló 27/2002. (XII. 27.) önkormányzati rendelet.
28. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
Monor, 2023. november 16.
Darázsi Kálmán polgármester |
dr. Urbán Hajnalka jegyző |
Végső előterjesztői indokolás
Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen rendelet módosítással kívánja érvényre juttatni azt a szándékát, mely szerint Monor Város illetékességi területén egyetemes érvénnyel mentes az építményadó alól úgy a lakás, mint a lakás céljára való hasznosítás – az ingatlan területi elhelyezkedésére való tekintet nélkül.
Egyidejűleg pedig megtörténik a helyi rendelet 7.§ (2) bekezdésben jelenleg felsorolt mentességi korlátok „lakásra” vonatkoztató kiegészítése a Htv. 7.§ e) pontjában szereplő, a vállalkozások rendeleti mentesítését tiltó szabállyal való egyezőség érdekében.