Tavaszi időjárás során előforduló veszélyek,

felkészülés az általuk okozott károk megelőzésére, csökkentésére

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól

Villámárvíz

Jellemzői:

• Gyorsan csap le és nagy károkat okoz;
• Előre nem jelezhető;
• Rövid idő alatt (10 perc – 6 óra) nagy intenzitású csapadék hullik le kis 

vízgyűjtő területre (akár az éves csapadék 40-70%-a is lehullhat)

• Szintkülönbségeket kihasználva felgyorsulhat, jelentős problémát okozhat.
• Tavasszal – nyáron jellemző;

Kiemelt kockázatú: Gomba, Bénye, Pánd települések

Belvíz

Nagyobb esőzés, hirtelen hóolvadás vagy a talajvíz szintjének megemelkedése miatt keletkező időszakos állóvíz. Azért nem tud elszivárogni, mert a talaj felső rétegében a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek.

A belvíz elleni védekezés eredményessége érdekében a vízügyi igazgatóság, a vízgazdálkodási társulások és az önkormányzatok szoros együttműködésére van szükség.

Az önkormányzati védekezésnek hármas tagozódású feladatot szükséges ellátni:

• Belterületen (kiemelten a lakókövezetekben) a felszínen megállt csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése a külterületi befogadóba, mely lehet a vízügyi igazgatóság vagy vízgazdálkodási társulat kezelésében;
• Magas szintű talajvizek elvezetése és a talajvízszint csökkentése, szabályozása; 
• Rendkívüli esetben – ha az elvezetés nem lehetséges – beindul a védekezés az együttműködő szervek, közmunkások és a lakosság bevonásával;
• Bizonyos esetekben rendkívüli intézkedések (pl. utak átvágása), kimenekítés, kitelepítés, elhelyezés, ellátás, anyagi javak mentése, mindenoldalú biztosítás megszervezése válhat szükségessé.

Helyi vízkár

Az árvíz- és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában keletkező káros elöntés. Csapadékból, hóolvadásból keletkező kis vízfolyásokban lefolyó vizek (iszap, uszadék, törmelék), melyek a mélyfekvésű területeket elárasztva károsítják a települések belterületét, mezőgazdasági területeket, építményeket. 

Kiváltó ok: Belvíz eseménnyel megegyezik. 

Vizek kártételei elleni védekezésre felkészülés

• Veszély-elhárítási terv és mellékleteinek, megállapodások felülvizsgálata (kiemelt figyelmet fordítva a vízkár-elhárítási tervre)
• Védekezésbe bevonható erőkről/eszközökről adatbázis pontosítása;
• Település mentőerőinek kialakítása, felkészülése, biztosítása;
• Lakosság veszélyhelyzeti felkészítése (tájékoztató anyag megjelenítése);
• Kitelepítésre felkészülés (befogadó-hely aktiválása);
• Felszíni eróziócsökkentése, belterületi zöld felületek növelése;
• Védekezéshez szükséges készletek beszerzése (szükség esetén készenlétbe helyezése);
• Védművek rendszeres karbantartása, tervszerű fejlesztése;
• Belterületi vízelvezető rendszer/ek kiépítése;
• a vízelvezető képesség biztosítása, a rendszeres ellenőrzés/karbantartás;

Felhívás vízelvezető árkok és átereszek tisztításának, karbantartásának fontosságára

§  Az utóbbi években előforduló csapadékos időjárás, özönvízszerű esőzés esetlegesen problémákat okozhat a települések bel- és külterületén, a feliszapolódott, eltömődött felszíni csapadékvíz elvezetők és átereszek miatt. A vízkárok megelőzése érdekében különös gondot kell fordítani a vízelvezető árkok-, átereszek meglétére, tisztítására, karbantartására. 

§  A vízkárok megelőzése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket a csapadék- és belvízelvezető rendszerek, árkok, patakok karbantartására, tisztítására. A munkálatok mielőbbi megkezdése az esetleges heves esőzések, áradások miatt fontos. Az árkokból, patakmederből és a mederoldalból az oda nem való növényzetet (gazok, cserjék, stb.), egyéb törmeléket el kell távolítani, a víz szabad útját biztosítani kell.

• A belvízi veszélyeztetettséget, a helyi vízkárok kialakulásának lehetőségét, nagyságrendjét alapvetően befolyásolja a talaj vízállása, a vízelvezetők karbantartottsága, ezért kiemelten fontos a vízelvezető árkok és átereszek tisztítása, karbantartása.

Szélvihar

A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg. Az alábbi táblázatban találhatók az egyes szélsebesség-kategóriák, amit a meteorológiai szövegekben alkalmazni szoktak.

A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat:

·         szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket, 

·         súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit, 

·         könnyű épületeket dönthet össze, 

·         közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő, 

·         fákat törhet ki. 

Mi a teendő szélviharban? Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?

·        Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően. 

·        Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró). 

·        Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. 

·        Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb. 

·        Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél. 

·        Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól. 

·        A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa). 

·        Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes! 

·        Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti). 

·        Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!

·        Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.

·        Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.

·        A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

Óvintézkedések az épületen belül:

·        Az ajtókat, ablakokat zárjuk be. 

·        Ne menjünk ki a szabadba. 

·        Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül. 

·        Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése). 

·        Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.