Minden évben több baba születik

Néhány évtizede a védőnők tekintélye vitathatatlan és kikezd­hetetlen volt, legfeljebb néhány amazontermészetű nagymama merte kinyilatkoztatni, hogy ő jobban tudja, mert ő nyolc gye­reket nevelt fel. A mai fiatal szülők az internetes tudástárral felvértezve talán magabizto­sabbak elődeiknél, a védőnők pedig – amint azt a monori védőnői szakszolgálat ügyvezetője, Molnárné Virág Erika vallja – nem a tekintélyre hajtanak, inkább segítő kapcsolat szeretnének lenni a családokban.

A védőnőknek sosem volt, sosem lehetett – legfeljebb hivatalosan – nyolcórás munkaidejük. Ez semmit nem változott. Ma is korábban be kell érniük a munkahelyükre, hiszen az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokra a szülők már hétre, negyed nyolcra érkeznek. Nekik is sok a munkájuk és drága az idejük. A területi szolgálatban pedig végképp nem lehet az órára pillantva lehúzni a rolót, hogy na, akkor én most megyek, a legközelebbi viszontlátásra – a család nem lehet munkadarab.

Egy a kétszázötvenhez

Noha a védőnők saját családja sem az, nekik mégis bele kell szokniuk, hogy anya magánélete is olyasféleképpen alakul, mintha híres ember lenne. Megállíthatják bárhol, utcán, piacon, bevásárlóközpontban, csak tőle nem autogramot kérnek, hanem tanácsot, hogy mi a teendő, ha nagyon lázas a gyerek, ha hurutos, ha szipog, ha nincs széklete, vagy ép ellenkezőleg túl sok és egyáltalán?

A monori védőnői szakszolgálatnál tízen dolgoznak. Hatan területi, négyen iskolai védőnőként. Akik területen teljesítenek szolgálatot, azokra 18-20 várandós kismamáról és az újszülöttektől hatéves korig bezárólag kétszázötven kisgyerekről való gondoskodás öröme-terhe jut. Hathetes korukig hetente, egy évesig havonta, háromévesig két-háromhavonta, hatéves korukig hathavonta, illetve szükség szerint kell látogatniuk az aprónépet, ami pedig már szépen beosztható, belefér az időbe.

Bár nem könnyen, mert egyre több mindenre kell odafigyelniük. A világ nagyon gyorsan, túl gyorsan változik, az ember ezzel nem képes lépést tartani, a változásokra egyre gyakrabban betegségekkel reagál. Nekik ezeket a lehető legkorábban észre kell venniük, hogy kezelhető, helyrehozható legyen – mint a hiperaktivitás például. Amivel az óvodákban, iskolákban már nem tudnak mit kezdeni, vagy csak nagyon nehezen. Ha viszont idejében észreveszik, azzal életeket, párkapcsolatokat képesek megmenteni.

Monoron meglehetősen nagy a népvándorlás – tudtuk meg –, a lakók jönnek-mennek, ki- és beköltöznek. Mivel ez a mobilitás főleg a fiatalokra jellemző, a gyermeklétszám is folyton változik. Általánosságban azonban elmondható, hogy évente 5-10 babával gyarapodik a város népessége.

Elkel a segítség

A fiatal anyukák pedig abban nem változnak, hogy segítségre van szükségük, hiszen a babákkal annyi újdonság kerül hirtelen az életükbe, hogy azzal nem könnyű egyedül megbirkózniuk. A nagymamák pedig mindinkább kikerülnek a képből, főleg azért, mert még aktívan dolgoznak.

A védőnők pedig azt tapasztalják, hogy mindenki ajtaját más kulcs nyitja. Van, aki a személyes kapcsolatot, a gyakori látogatásokat igényli, más viszont inkább akkor nyílik meg, ha az interneten válthat üzeneteket a védőnőkkel. Ott még olyasmit is el mer mondani, amit élőszóban soha nem tenne.

Mivel pedig egyre inkább az látszik kiderülni, hogy a fiatalok világa az internet, a védőnők ebben is erősítettek: mindannyian fent vannak a legnagyobb közösségi oldalon, a szakszolgálatnak pedig saját honlapja is van. Így aztán virágcsokrok helyett hozzájuk névnapi és születésnapi köszöntők százai áradnak. Molnárné Virág Erika szerint ez is nagyon jól tud esni.

A személyes kapcsolattartás ettől függetlenül elengedhetetlen. Csak így képesek felfedezni az egészségügyieken kívül más bajokat is. Emiatt nem fordult még elő, hogy éhező, szociálisan elhanyagolt vagy bántalmazott kisbaba maradt volna figyelmen kívül. Az viszont már igen – igaz évekkel ezelőtt –,
hogy pici gyermeket kellett kiemelni a családból emiatt.

Monor lett az első

A védőnők örömmel látják, hogy egyre több híve van az anyukák közt az anyatejes táplálásnak. A járási mutatókat tekintve ebben tavaly a monoriak lettek az elsők. És bár központi anyatejgyűjtés már nincsen, így is több száz liter anyatej került a szerencsésebb kismamáktól azokhoz a babákhoz, akiknek az édesanyja valami oknál fogva nem tudta szoptatni a gyermekét.

Hogy még szebbek legyenek az eredmények, az egyébként augusztus elsején tartandó Anyatejes Világnapot a nyári szabadságok miatt szeptember 10-re csúsztatva az idén is megrendezi a védőnői szolgálat. Az immár hagyományossá váló ünnepséget, ahol előadások segítik az ebben a témában érdekelteket – még bizonytalanokat –, így a kisgyermekesek a nekik szóló rendezvényen közösségben érezhetik magukat. Az esemény szűrővizsgálatokkal lesz egybekötve, amit a Cukorbetegek Egyesülete és a Védőnői Szolgálat közösen szervez.