Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következő rendeletet alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed Monor város közigazgatási területén belterületi közterületen lévő fákra és fás szárú növényekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön törvény hatálya alá tartozó fákra és fás szárú növényekre.

(3) E rendelet hatálya – eltérő rendelkezés hiányában – nem terjed ki a közterületen lévő fás szárú növények kivágásának a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozott kérdéseire.

(4) Az e rendeletben szabályozott, és a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) díszfák: azok a növények, amelyeknek a föld feletti hajtásai részben vagy egészében megfásodnak, több évig élnek és azért ültetjük, mert lombozatukkal, virágjukkal, termésükkel vagy kérgükkel díszítenek, illetve az emberi környezetre előnyös hatást gyakorolnak

b) fakivágás: minden fás szárú növény kivágása törzskörmérettől függetlenül

c) facsonkolás: 50%-nál nagyobb lombveszteséget okozó metszés (csonkolás), mely fakivágásnak minősül

d) fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, örökzöld oszlopos cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése

e) gallyazás: fa gallyainak, ágainak levágása

f) gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő, alapvetően gyümölcséért termesztett és gondozott növényfajok

g) ifjítás: a fa koronájának erős, 70-90%-os visszavágása szakszerű kezeléssel

h) inváziós fás szárú növény (gyomfa): a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. mellékletében felsorolt növényfajok

i) kiszáradt fa: a fa a vegetációs időszak során nem rendelkezik élő lombozattal

j) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván

k) metszés: a hajtások és vesszők levágása vagy visszavágása

l) pénzügyi megváltás vagy kompenzáció: a kivágott fa természetbeni pótlását helyettesítő pénzbeli megváltás összege, melynek mértékét lásd a rendelet §-ban

m) Pótlás: a kivágásra kerülő fás szárú növény pótlására, törzsátmérőjének arányában meghatározott számú és törzsátmérőjű fás szárú növény telepítése

n) sebkezelés: gallyazás, ifjítás utáni szakszerű kezelés

o) törzsátmérő: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mért átmérője centiméterben számolva

p) vagyonvédelmi okból történő fakivágás: amennyiben a kár másként nem hárítható el, csak a fa kivágásával (pl.: kerítésbe nőtt fa)

q) vegetációs időszak: rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak

A fás szárú növények védelmének alapvető szabályai

3. §

(1) Minden közterületi fás szárú növény Monor Város Önkormányzat tulajdonát képezi.

(2) Közterületen fás szárú növény Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete településkép védelméről szóló 7/2018. (II.26.) önkormányzati rendeletének 3. számú függelékében lévő fafajták közül ültethető, a közművek elhelyezkedésének figyelembevételével és a közlekedési előírások betartása mellett.

(3) Közterületen fás szárú növény metszése (gallyazása) minimum 1,5 méteres lombkorona megtartása mellett végezhető, a lombkorona formázása 1,5 méter alatt csonkolásnak minősül.

(4) Közterületen fás szárú növényt kivágni indokolt esetben, csak jogerős fakivágási engedély alapján lehet az e rendeletben előírt pótlási kötelezettség teljesítése mellett. A kivágást – lehetőség szerint- vegetációs időszakon kívül, szeptember 1-je és március 15-e között kell végrehajtani. A kivágott fával a fakivágási engedély jogosultja rendelkezik. A fakivágás során a levágott gallyak eltávolításáról és a tuskómarásról is gondoskodni kell.

(5) A közterületen történő fakivágás eljárásmódját a Korm. rendelet határozza meg, az erre vonatkozó fakivágási kérelem a Korm. rendelet 2. mellékletében található. A fakivágási engedély érvényességi ideje a kiállítás napjától számított egy év.

(6) Közterületen álló minden lomblevelű és örökzöld fát fajtól és mérettől függetlenül pótolni kell annak kivágása esetén. A pótlás mértékéről és módjáról a fakivágási engedélyben kell határozni.

(7) Fás szárú növényt kivágni különösen veszélyhelyzet, közvetlenül fenyegető kárveszély, vagyonvédelmi ok miatt, illetve igazolt egyéb olyan okból lehet, mely a fa kivágása nélkül nem hárítható el.

(8) Az élet-, illetve súlyos balesetveszély, kárveszélyt jelentő fakivágást – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs, - a jogosult haladéktalanul elvégezni. A veszély érdekében elvégzett fakivágást – az annak megtörténtét követő – 3 napon belül írásban be kell jelenteni a jegyzőnél. A bejelentésben szakvéleménnyel vagy fényképfelvétel mellett egyéb hitelt érdemlő módon is igazolni kell a fás szárú növény kivágásának indokoltságát. Az indokolatlan vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(9) A Katasztrófavédelem által kivágott fák pótlására az Önkormányzat köteles.

A pótlási kötelezettség mértéke és módja

4. §

(1) Közterületen kivágott fás szárú növény csak közterületen pótolható.

(2) A pótlásnál minden kivágott lomblevelű és örökzöld élő fa egyenlő mértékben számítódik. A pótlás mértéke:

a) 15 cm törzsátmérőig 1 db fa

b) 15,1-30 cm törzsátmérőig 2 db fa

c) 30,1 cm feletti törzsátmérő esetén 3 db fa

(3) A pótlása fakivágási engedélyben meghatározott előnevelt, iskolázott minimum 8/10 cm törzsátmérőjű díszfa ültetésével történik.

(4) Igazoltan természetes úton kiszáradt fa pótlása a fakivágási engedélyben meghatározott, a kivágott fa darabszámával azonos mennyiségű előnevelt, iskolázott minimum 8/10 cm törzsátmérőjű díszfa ültetésével történik.

(5) A pótlást 3 évig kell gondozni. Amennyiben az új ültetés nem ered meg, annak pótlásáról is gondoskodni kell.

(6) Amennyiben a fakivágással érintett közterületen pótlásra nincs lehetőség, a pótlást a jegyző által meghatározott más közterületi ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben erre nincs mód, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.

(7) A pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összege a kivágott fa törzsátmérőjének figyelembevételével kerül meghatározásra.:

a) 15 cm törzsátmérőig: 30.000.- Ft/db

b) 15,1-30 cm közötti törzsátmérő esetén: 50.000.- Ft/db

c) 30,1 cm feletti törzsátmérő esetén: 80.000.- Ft/db

(8) A jegyző különösen méltányolható okból a pénzbeli megváltás összegét mérsékelheti.

(9) A kompenzáció összegét a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni vagy átutalni.

(10) A befolyt kompenzáció teljes összegét közterületi fapótlásra, fatelepítésre és ezek gondozására kell fordítani.

(11) Engedély nélküli vagy annak minősülő fakivágás esetén a megváltásra a fát kivágó személyt, vagy azt kell kötelezni, akinek érdekében a fakivágás történt.

Záró rendelkezések

5. §

Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

6. §

(1) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a város jegyzője gondoskodik.

Monor, 2023. június 15.

Végső előterjesztői indokolás

A Képviselő-testület döntött arról, hogy teremtsenek lehetőséget arra, hogy a város belterületi közterületein a fás szárú növények kapcsán felmerült hivatali intézkedéseket segítse, annak egyértelmű kereteket adjon és szabályozza a hatósági munka során felmerült, magasabb szintű jogszabállyal által nem érintett kérdéseket is.