A Helytörténeti Kör – Közművelődési Egyesület ezzel a 19. kiállításával kereste a választ arra, hogyan módosult Monor település társadalma a XIX. század második felében és a XX. század elején. Voltak-e olyan emberek, akik az árutermelésre, árukereskedelemre, illetve az ún. „szabad ” értelmiségi pályákra szerveződtek rá, s ezáltal „független” egzisztenciával rendelkeztek?  Előtérbe került-e az értékrend és az életmód, életstílus; a képzettség, műveltség eleme? Megindult-e a polgárosodás, a civilizációs átalakulás?
A Borzsák István Városi Könyvtár  első emeleti kiállítási terének 20 fali vitrinjében és 2 tárlójában  láthatóak voltak a kor községi képviselő-testületének jegyzőkönyvrészletei, a helyi sajtó újságcikkei, a virilis (legtöbb adót fizető) képviselőknek, iparos és parasztpolgároknak,  az  újonnan született középületeknek, lakóházaknak, a kulturális eseményeknek a fényképei, valamint a meghatározó személyiségek síremlékei. A kiállítás azt kívánta bemutatni, hogy az 1848-as éveket követően  a mezőváros, illetve 1872-től a nagyközség olyan műhellyé vált, ahol kialakulhatott egy új elit, amely a gazdasági növekedésre orientált monori társadalom megvalósítására tett kísérletet.   
A kiegyezést követő időszak sajátos történelmi korszaka volt a monori emberek életének. A vonat létezése, a mezővárosi jelleg előnyei, a malmok megszületése, a jótékony nőegyletek, az ipartársulat, később az ipartestület, a gazdakör, a tűzoltó egyesület megszervezése, majd a maggyár létrehozása elősegítette a polgárosodást.  Monoron a lakosság arányához – az országos átlaghoz – viszonyítva 1870-ben magasabb volt az iparosok (214), a kereskedők (52) és vendéglősök, kocsmárosok (11) száma. Összesen 277 fő. Jól erősítette a fenti új, modernizációs tendenciát az óvodák, a polgári iskola felállítása, a bíróság, a központi elemi iskola emeletes egységének, és a Vigadó épületének megteremtése. Továbbá a pénzintézetek megjelenése, a közegészségügy fejlődése, a népiskolák új épületeinek belépése. S mindezt gazdagítva: az Úri Kaszinó, az Ébredj dalkör, a polgári kör, a sportkör kulturális aktivitása is hatékonyan  hozzájárult  a civilizációs átalakulás, a polgárosodás forradalmához.
A 19. helytörténeti kiállítás anyaga az előző kiállítások kutatási munkáiból is merít. Mögötte a helytörténeti kör tagságának, vezetőinek több ezer órás tevékenysége, a tudományos feltárás, az önzetlen közreadás töretlen hite és lelkesedése méltányolandó.
A kiállítást közel 700-an tekintették meg.  

Monor, 2016. április hó
Dr. Dobos György egyesületi elnök