6 / 44
6
Október 27-én a járási tanács elnökhelyettese
(egyben a HNF /Hazafias Népfront/ járási elnöke)
a járási HNF keretén belül – bevallottan azért,
hogy a hatalom továbbra is a „megbízható”
emberek kezében maradjon – kezdeményezte a
járási nemzeti bizottság megalakítását. A bizottság
meg is alakult, elnöke a kezdeményező Gronszki
János tanácselnök-helyettes lett. Gronszki azonnal
kiadta az utasítást, hogy minden községből két
tag jöjjön Monorra a járási forradalmi bizottság
megalakítására, és hogy az egyik lehetőleg a község
párttitkára legyen. A gyűlésen megjelent küldöttek
előtt Gronszki közölte, hogy forradalmi bizottságot
kell választani, és ismertette velük a bizottság általa
összeállított névsorát. A küldöttek közül már ekkor is
többen kifogásolták a testület összetételét, és arra
hivatkozással, hogy a küldöttek többségének nincs
írásos meghatalmazása, kérték a bizottság újbóli
összehívását. Az ülésen gazdasági és közellátási
kérdéseket is tárgyaltak.
Miután elterjedt, hogy kiket kívánnak a
forradalmi bizottságba választani, kommunista-
ellenes jelszavak jelentek meg a községi hirdető-
táblán. Az október 30-i 100-150 fős ülésen már
nyíltan támadták Gronszkit, és leváltották a maga
által adományozott elnöki funkcióból. Ezt követően
Szente László általános iskolai tanárt választották a
járási nemzeti bizottság elnökének, és sor került a
9 tagú ideiglenes intézőbizottság megválasztására
is. Az ülésen bejelentették, hogy a járás irányítását
a nemzeti bizottság átveszi mindaddig, amíg a
kormány más utasítást nem ad. Az intézőbizottság
tagjai felosztották maguk között az igazgatási
területeket, és október 31-én átvették a járási tanács
apparátusának irányítását. A bizottság titkára,
Baranyi Ferenc átvette a hivatal kulcsait, továbbá
ismertették azoknak a vezetőknek a névsorát,
akiknek a munkájára nem tartottak igényt. Időközben
a monori járás községeiben is megalakultak a helyi
nemzeti forradalmi bizottságok, több községben
bírót és jegyzőt választottak. Az újonnan választott
vezetők részére november 2-án Monoron tartottak
megbeszélést, itt a községek választott vezetőit
megerősítették tisztségükben. Többen felvetették,
hogy mi történjen ott, ahol a tanács nem működik,
válasszanak-e új vb-t, mi legyen a megnevezésük.
Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a forradalmi
bizottságok elnöke legyen az elnök, titkára pedig
a titkár, a tanács helyett pedig az elöljáróság el-
nevezést használják.”
(Uo: 290-291. oldal)
1956. november 1-jén jelent meg a Valóság,
a Pest megyei dolgozók lapja, amelynek utolsó
oldalán a következő kis hír olvasható:
„Szántanak-
vetnek a monoriak. A legfrissebb értesülések szerint
a monori járásban helyreállt a rend és a nyugalom.
A gépállomások traktoristái mindenütt szántanak,
vetnek, hogy a független, szabad hazában jövőre
kenyér is legyen a dolgozók asztalán.”
Monor az 1950-es években