5 / 44
5
1956. október 23-án fővárosi tüntetéssel
kezdődtek azok az események, amelyek előbb
forradalomba, majd szabadságharcba torkolltak, és
az egész országra átterjedtek, végül a szovjet
hadsereg segítségével leverték. A budapesti ese-
ményekben aktívan többen is részt vettek a mo-
noriak közül, emiatt később bíróság elé kerül-
tek. A Monoron történteket eddig helyben senki
sem dolgozta fel, és nem is hallani róla semmit.
Magam is csak arra emlékszem hallomásból, hogy
az evangélikus templom előtt 1945 után felállított
szovjet tiszti emlékművet erőgéppel ledöntötték a
helybeliek. Hallottunk többek bebörtönözéséről is,
de erről sem akkor, sem azóta nem esett szó. Nagy
kár, mert az akkori résztvevők és szemtanúk közül
ma már alig élnek. Megfelelő információ hiányában
az 1956-os Intézet kiadványai és a Pest Megyei
Levéltár dokumentumai segítettek az október 23-át
követően itt történtek felidézésében.
„A Budapest közvetlen vonzáskörzetébe
tartozó monori járás községeiben, a 25-én
Üllőn történt véres események után békésen
zajlottak a tüntetések. 26-án Monoron a járási
rendőrkapitányságról az egyenruhás rendőrökön
kívül mindenkit hazaküldtek, így a tüntetőkkel
szemben nem volt ellenállás. Szabadon engedték a
járási bíróság épületéből a foglyokat is. A tüntetők
25-én még csak a politikai foglyok elengedését
követelték, ezt a börtönparancsnok megtagadta.
A tüntetés másnap a börtön előtt folytatódott, és
végül a bíróság elnöke utasította a parancsnokot,
hogy most már ne csak a politikaiakat, hanem
valamennyi fogva tartottat engedjék el. Mikor a rabok
kijöttek, egyikük a börtön előtt elszavalta a Nemzeti
dalt. A honvédség megváltozott magatartására és a
tüntetők iránti szimpátiájára utal, hogy az utasítás
végrehajtásának ellenőrzésére a börtönbe irányított
küldöttség tagja volt két helyi lakoson kívül egy
honvéd százados és két hadnagy.”
(A vidék forradalma, 1956. Szerk: Szakolczai Attila.
II. kötet. 273-274. oldal)
„Október 27-én Monoron a tüntetők a fővárosi
események hatására követelték a nemzeti bizottság
megalakítását. Ez meg is történt: a javasoltak nevét
mikrofonon közölték a tüntetőkkel, akik el is fogad-
ták őket. Elnöknek Rabár Pál ügyvédet választották.
Tevékenységéről jelenleg több adatunk nincs.
Aközbiztonságmegteremtéseérdekébenmegkezdte
működését akét-háromszáz tagú járási nemzetőrség
is. Hármas tagolódás szerint működött: a katonák,
a rendőrök és a polgári személyek (akik részben
önként jelentkeztek, részben behívót kaptak) külön
parancsnokok alatt, de együtt látták el a járőrözési
feladatokat. A nemzetőrség megalakulását követően
a monori járásban erőszakoskodásra, összecsapásra
nem került sor.
Németh László:
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
monori eseményei és mártírjai
„…A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”
(Bibó István)