Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 20/2019 (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a követelésekről való lemondás eseteiről

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed Monor Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint a fenntartásában lévő valamennyi költségvetési szervre, az őket megillető követelésekről történő lemondás tekintetében.

(2)[2] A rendelet hatálya nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtható követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozások esetében az önkormányzati adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint jár el.

A követelésekről való lemondás, követelések elengedése

2. §

(1)[3] A Képviselő-testület az Önkormányzatot és a fenntartásában lévő költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:

a)      amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),

b)      csődegyezségi megállapodás esetén,

c)      bírói egyezség keretében,

d)      felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

e)      jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja,

f)       az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,

g)      a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások (értve ez alatt a fizetési felszólítás valamennyi költségét is) nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

h)      amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

i)       amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

j)       amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét, vagy azt, hogy a behajtással (értve ez alatt a fizetési felszólítás valamennyi költségét is) kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével bizonyítani kell. A követelés elengedésére jogosultaknak eljárásuk során alaposan mérlegelniük kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét. A követelés jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen pl. jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.

3. §

(1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(2)[4] Az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek esetében a szerv vezetője, az Önkormányzat esetében pedig a polgármester mondhat le az intézményét megillető a törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt el nem érő követelésről a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárra vonatkozó szabályok szerint.

(3)[5]

(4)[6] A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt elérő követelés elengedés esetén az Önkormányzat és a fenntartásában lévő költségvetési szerv követelése esetében is a döntés meghozatalára az Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

(5)[7] A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében egyazon követeléstípus összesített követelés összege vonatkozásában 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.

4. §[8]

A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatárt el nem érő követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület használati díjból és munkavállalóval szembeni követelésből származnak.

Záró rendelkezések

5. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Monor, 2019. december 12.

             Darázsi Kálmán s.k.                                                             dr. Urbán Hajnalka s.k.

                  polgármester                                                                               jegyző