Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

20/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a követelésekről való lemondás eseteiről

 

 

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

 

A rendelet hatálya

 

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed Monor Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint az irányítása alá tartozó valamennyi költségvetési szervre, az őket megillető követelésekről történő lemondás tekintetében.

 

2. A rendelet hatálya nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtható követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozások esetében az önkormányzati adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint jár el.

 

A követelésekről való lemondás, követelések elengedése

2. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:

a) amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),

b) csődegyezségi megállapodás esetén,

c) bírói egyezség keretében,

d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

e) jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja,

f) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,

g) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások (értve ez alatt a fizetési felszólítás valamennyi költségét is) nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

h) amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

i) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

j) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

 

2. A behajthatatlanság tényét és mértékét, vagy azt, hogy a behajtással (értve ez alatt a fizetési felszólítás valamennyi költségét is) kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével bizonyítani kell. A követelés elengedésére jogosultaknak eljárásuk során alaposan mérlegelniük kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét. A követelés jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen pl. jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.

 

3. §

(1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

 

2. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárra vonatkozó szabályok szerint mondhatnak le az intézményüket megillető követelésről.

 

(3) Amennyiben a követelés elengedés összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot úgy a döntés meghozatalára a polgármester jogosult.

 

(4) Az 1.000,- Ft-ot meghaladó, de a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt el nem érő követelés elengedés esetén a döntés meghozatalára az Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

 

(5) A (2) – (4) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.

 

4. §

A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület használati díjból és munkavállalóval szembeni követelésből származnak.

 

Záró rendelkezések

 

5. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

 

Monor, 2019. december 12.

Darázsi Kálmán	dr. Urbán Hajnalka
polgármester	jegyző