38 / 44
38
A hatvan évvel ezelőtti emlékeket,
eseményeket kutatva legelőször névadónkról kell
szólnom. Borzsák professzor a forradalom napjaiban
az ELTE oktatóinak Forradalmi Tanácsának tagja lett.
Ebben a tudományos munka mielőbbi folytatásának
reménye vezérelte, ahogy azt életrajzi filmjében is
megerősítette. A Forradalmi Tanács 1956 decem-
berétől Reformbizottságként működött tovább.
Célul tűzték ki a felsőoktatás autonómiájának
visszaszerzését. Borzsák István a törvényjavaslat elő
készítő munkájában vállalt szerepet, emiatt 1957-
ben eltávolították az egyetem professzori karából, és
1963-ig lefokozott könyvtárosként kellett dolgoznia
az Egyetemi Könyvtárban. Bár életpályája derékba
tört, ő mégsem adta fel igazi hivatását. A politikai
rendőrség megfigyelő béklyója ellenére, a napi
könyvtári rutinmunka mellett tudományos kutatást
folytatott, monográfiát írt. Tisztelettel emlékezünk
az alkotó emberre, aki minden méltatlan körülmény
között is képes teljes életet élni.
Az idei évnyaránésőszénkönyvtárunkkapta
azt a feladatot, hogy összegyűjtse és rendszerezze
az 1956-os forradalomra emlékező városi kiállításra
a monori emberektől kapott anyagokat, emlékeket.
A kiállítás anyagának gyűjtése közben sok ember
története megelevenedett.
Egy névtelenséget kérő adakozótól kaptunk
egy féltve őrzött szilánkot a ledöntött Sztálin-
szoborból és egy repeszből. Emlékek: szilánkok a
múltból.
Hajdú Zoltánné:
Emlékek és legendák a forradalomról
„Próbáljuk mi is fáradságosan megszerezni a múlt értékeit,
hogy jövőnkre gondolva birtokba vehessük.”
(Borzsák István)
Szilánk a ledöntött Sztálin-szoborból
A városi helytörténeti kiállításon őrzünk egy vastag, erős láncot.