MONOR. A MI VÁROSUNK. MI ÉPÍTJÜK. 5 Monor és környéke az utolsó eljegesedést követően népesült be. A középkori település nagy valószínűséggel a mai város központjában, a könyvtár környékén lehetett. Monor elnevezésének eredete még ma sem tisztázott, de a település neve a ma leginkább elfogadott elmélet szerint a török eredetű, „köd” jelentésű személynévből származik. Monor (Monar) nevének első hiteles írásbeli említésével egy 1398. március 25-én kelt oklevélben találkozunk. Az 1800-as évek első évtizedeiben nagyszabású falurendezés kezdődött, az ekkor kialakított településszerkezet a mai napig meghatározza a városközpont szerkezetét. 1847-ben adták át – az országban másodikként – a Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonalat. Ennek köszönhetően a párhuzamosan gazdag egyesületi és kulturális élet folyt Monoron, mely ma is jellemző a településre. Az elmúlt évtizedekben ismét fejlődésnek indult az 1989. március 15-én városi rangot kapott település. Ez idő alatt kiépült a belterületi infrastruktúra, valamint új közintézmények, megújult parkok, sétálóutcák és közösségi terek színesítik a város képét. MONOR története település rohamos fejlődésnek indult. Hasonlóan fontos tényező volt, hogy 1848-ban Monor mezőváros lett, és így évi négy vásárt és hetenként két piacot tarthatott. Ennek hagyománya napjainkig fennmaradt. A XX. század elején épültek a mai Monor városképét jelentősen meghatározó épületek, például az ország egyik első vasbeton szerkezetű épülete a Vigadó, a bíróság és a Kossuth Lajos Általános Iskola is. A múlt század közepétől a rendszerváltásig jelentős kisipari üzemek működtek a településen. Ezzel
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=