MONOR. A MI VÁROSUNK. MI ÉPÍTJÜK. 33 VALLÁS és társadalmi élet Areformáció korán hívekre talált Monoron. 1567-ben már a református iskolai tanítás is megkezdődött. A török hódoltság alatt a református lakosság elmenekült, majd a harcok befejezése után hazatelepült, és megkezdte egyháza és iskolája helyreállítását. A mai református nagytemplomot 1702-ben építették újjá. A 18. században Monor földesura, az egri káptalan új katolikus egyházközség alapításába kezdett. A város központjában található Nagyboldogasszony templomot 1806-ban szentelték fel. A környékről Monorra települő kisszámú evangélikus lakos hosszú ideig Péteri község gyülekezetéhez tartozott. 1912-ben önállósodtak, saját templomukat 1939-ben szentelték fel. A baptista gyülekezet 1949-ben épített templomot. Az újtelepi lakosok lelki életét szolgálja a református és a katolikus kistemplom. A városban évtizedek óta aktív társadalmi élet folyik. Civil szervezetek is részt vesznek a gazdag programkínálat kialakításában, többek között szervezik az országszerte ismert januári forralt boros fesztivált, a borversenyeket, a júniusi fogathajtó versenyt, valamint a decemberi János-napi bor- áldást.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=