a Helyi Építési Szabályzatról

2018. május 24., csütörtök, 11:35

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

17/2018. (V. 23.) számú rendeletével módosított, egységes szerkezetbe foglalt

23/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

 

 

Monor város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes település-rendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

Általános Rész

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS Előírások

1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

  1. §

(1) E rendelet hatálya Monor város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1, SZT-2)

2. melléklet: Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai

3. melléklet: Sajátos jogintézmények

4. melléklet: Többlet beépítettséget biztosító tanyatelkek a Hegyessytanya soron

 

(3) Jelen építési szabályzat függelékei:

1. függelék: Művi értékvédelem

2. függelék: Régészeti területek

3. függelék: Természetvédelem

 

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2.    §

E rendelet alkalmazásában:

a) Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti beépítettség mértékéig az épületek elhelyezhetők.

b) Borturizmust szolgáló épület: A bor helyben való fogyasztását, értékesítését  szolgáló gazdasági épület, amely rendelkezik a gazdasági épület funkciója mellett a vendégek fogadására alkalmas borkóstoló helyiséggel, a szükséges szociális helyiségekkel és szállásférőhelyekkel.

c) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

d) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.

e) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.

f) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.

g) Közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.

h) Meglévő épület: az ingatlannyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.

i) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.

j) Szőlőhegyi gazdasági épület: A szőlőültetvény művelését, a szőlő feldolgozását, a bor és a műveléshez szükséges eszközök tárolását, valamint a gazdálkodó időszakos ott tartózkodását, pihenését szolgáló épület.

k) Támfalgarázs: Lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2,0 m.

l) Telek be nem építhető része: az építési telek, telek azon része ahol építmény nem helyezhető el, nem építési hely.

m) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség

n) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.

o) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

p) Út céljára fenntartott terület: az építési telken illetve telken kijelölt terület, melyen távlatban út alakítható ki, s ahol építmény nem helyezhető el.

q) Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti illetve szántóföldi növényház

r) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

 

3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

3.    §

(1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

a) szabályozás területi hatálya;

b) szabályozási vonal;

c) belterület határ, mely egyben övezethatár is;

d) építési övezet, övezet határa és jele;

e) építési hely;

f) építési vonal;

g) telek be nem építhető része;

h) beépíthető telekrész;

i) közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része;

j) kötelező megszüntető jel;

k) út céljára fenntartott terület;

l) közműsáv;

m) méretezés.

 

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

a) közigazgatási határ;

b) védőtávolságok;

c) művi értékvédelem

  1. műemlék;
  2. műemléki környezet határa;
  3. régészeti lelőhely határa;
  4. helyi védett művi érték;
  5. helyi értékvédelmi terület határa;

d) táj- és természetvédelem

  1. országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezet határa és területe;
  2. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének határa és területe;
  3. helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa;

e) egyéb korlátozó tényezők

  1. vízbázis külső védőövezet határa;
  2. bányatelek határa.

 

(3) Amennyiben a Szabályozási Terven az (1) bekezdés c) pont szerinti belterülethatár megszüntetése javasolt, úgy a megszüntetendő belterülethatár nem minősül övezethatárnak.

 

(4) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.

 

4.    §

Jelen rendeletben alkalmazott sajátos jogintézmények:

a) elővásárlási jog;

b) beültetési kötelezettség;

c) telekcsoport újraosztás kötelezettsége.

 

4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS

5.    §

(1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

 

(2) Kertvárosias lakóterület, településközpont terület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.

 

II. FEJEZET

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

6.    §

(1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.

 

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fekvő fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

c) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

 

7.    §

(1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a külön jogszabályok szerint kell eljárni.

 

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.

III. FEJEZET

környezetvédelmi előírások

6. KÖRNYEZETVÉDELEM

8.    §

(1) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

 

(2) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

 

(3) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

 

(4) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

 

(5) Új épület elhelyezése a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.

 

(6) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

 

(7) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

 

IV. FEJEZET

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, KAtasztrófavédelem

7. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK

9.    §

(1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

c) temető,

d) szennyvíztisztító, szennyvíziszapkezelő

 

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

 

(3) A szennyvíztisztító és a szennyvíziszapkezelő védőtávolságával kapcsolatban a 0 előírásai az irányadók.

 

(4) A temető telken belüli védőterülete – a lakóterületekkel határos telekhatárain - 15 m. A védőterületen belül kizárólag urnafal helyezhető el és többszintes növényzet ültetendő.

 

V. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

8. TELEKALAKÍTÁS

10.   §

(1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja a szomszédos ingatlanok telekhatáraihoz minél jobban igazodó, illetve az eredeti telekformát megtartó, vagy azt egyszerűsítő alakú, s az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

 

(2) A település építési övezeteiben nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

 

(3) Közműterület céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

 

(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.

 

(5) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.

 

(6) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti előírásoknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke - a telek méretétől függetlenül - legfeljebb 50 m2.

 

(7) Lakóterületen újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:

a) legfeljebb 6 telek feltárása esetén 6,0 m-nél,

b) 7 vagy annál több telek feltárása esetén 8,0 m-nél.

 

(8) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telektömb területének legalább negyedére egyidejűleg történhet.

 

VI. FEJEZET

közműellátás és Hírközlés

9. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

11.   §

(1) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

 

(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.

 

10. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA

12.   §

A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,

b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított,

c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

 

11. VÍZELLÁTÁS

13.   §

Beépítésre szánt területen új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

 

12. SZENNYVÍZELVEZETÉS

14.   §

(1) A saját vízbázis és a felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

 

(2) A település területén szennyvíz-közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.

 

(3) Közműpótlóként kizárólag megfelelőségi igazolással rendelkező, zárt tároló medence alkalmazható, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés nem alkalmazható. Zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

 

13. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS

15.   §

(1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

 

(2) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m, amelyen belül kizárólag mezőgazdasági és ipari rendeltetésű épület helyezhető el. A védőtávolság a vonatkozó jogszabályok alapján a technológiai mértékig csökkenthető.

 

(3) A szennyvíziszap lerakó védőtávolsága 1000 m, amelyen belül kizárólag mezőgazdasági és ipari rendeltetésű épület helyezhető el.

 

(4) A vákuumgépházak hatásterületén belül kizárólag ipari és környezetre jelentős hatást gyakorló különleges rendeltetésű épület helyezhető el.

 

14. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

16.   §

(1) Új vízfelületet létesíteni csak a szükséges víz utánpótlás biztosításával lehet.

 

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára:

a) állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,

b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,

c) tavak, tározók part éleitől min 6-6 m-es

sávot szabadon kell hagyni.

 

17.   §

(1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

 

(2) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről – közvetlen csatlakozással, vagy indokolt esetben a szomszédos telken átvezetéssel - csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.

 

(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

 

(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

 

(5) Telken belüli csapadékvíz szikkasztó műtárgy elhelyezése csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával valósítható meg.

 

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

b) a vízszállítás akadálymentes legyen.

 

(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

 

(8) A Szabályozási terven jelölt telken belüli közműsávok területe az építési telek részeként a felszíni víz elvezetésére biztosított terület, ahol a felszíni vízelvezetés műtárgyain kívül kizárólag burkolatok, egyéb közművek és növényzet helyezhető el.

 

15. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

18.   §

(1) Belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen a villamosenergia hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

 

(2) A már beépített területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítás hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

 

(3) Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni.

 

(4) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

 

(5) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást.

 

(6) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

 

(7) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés akkor lehetséges, ha az övezeti előírás lehetővé teszi.

 

16. FÖLDGÁZELLÁTÁS

19.   §

Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földben építhető.

 

17. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

20.   §

(1) Belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

 

(2) A már beépített területen ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

 

(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

 

(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

 

21.   §

(1) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

 

(2) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével – önállóan új vezeték nélküli szolgáltatás építménye nem helyezhető el, az csak az övezetben elhelyezhető építményre telepíthető.

 

VII. FEJEZET

Építés általános szabályai

18. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

22.   §

(1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész a meglévő kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.

 

(2) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe

a) gyeprácsos térburkolat legfeljebb 50%-a számítható be,

b) a 4 m2-nél kisebb egybefüggő zöldfelület, valamint a gyephézagos térburkolat felülete nem számítható be.

 

(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.

 

(4) Második főépületet oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület által meghatározott kialakult határvonalon;

 

(5) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén burkolat nem helyezhető el, azt zöldfelületként kell fenntartani.

 

(6) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

 

19. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

23.   §

(1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés – K-P1, K-P2, K-Bg építési övezetek kivételével - csak építési helyen belül történhet.

 

(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:

a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén,

b) ha az építési övezet, övezet előírásai másként rendelkeznek.

 

(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy

a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,

b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

 

20. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, Kerítés

24.   §

(1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg az 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t.

 

(2) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

 

(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint

a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,

b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,

de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.

 

(4) Támfal tetején tömör mellvéd nem létesíthető.

 

25.   §

(1) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán – zártsorú beépítés kivételével - tömör kerítés nem építhető.

 

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

 

(3) Az utcafronti kerítés magassága nem haladhatja meg

a) lakó-, településközpont és intézményi terület építési övezeteiben az 1,8 métert,

b) zöldterület övezeteiben az 1,4 métert,

c) általános mezőgazdasági terület övezeteiben az 1,8 métert.

 

(4) Településközpont-, gazdasági- és különleges területen – a (6) bekezdésben foglaltak betartása mellett - a gépjármű parkolóhelyek és fogadótér biztosítása érdekében az utcafronti kerítés telken belül is elhelyezhető.

 

(5) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.

 

(6) Különleges terület – pincefalu terület építési övezeteiben kerítés nem építhető.

 

(7) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.

 

(8) Saroktelek kerítése - a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – a saroktól mért 5 m-en belül csak legalább 75%-ban áttört kivitelben készülhet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.

 

(9) Külterületen, beépítésre nem szánt területen – birtokközpont telkének kivételével – kizárólag élősövény, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

 

21. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY

26.   §

(1) Újonnan beépítésre kerülő (be nem épített vagy részben beépített) telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

 

(2) A túlnyomórészt beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet.

 

(3) Lakó- és településközpont terület építési övezeteiben új épület előkerti építési vonalának –beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.

 

(4) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik - :

a) lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is;

b) ipari övezetek esetében: 10 m;

c) egyéb övezet esetében: 5 m.

 

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 14 méter szélességet el nem érő építési telek esetében az oldalkert 4,0 méter, 12 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 méter.

 

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület

a) telekhatáron helyezhető el,

b) az oldalsó telekhatártól számított 0,8-1,5 m távolságra helyezhető el,

c) szabadon álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m.

 

(7) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

 

(8) Az építési telek hátsókertje 6,0 m vagy a tényleges épületmagasság értéke, kivétel, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

 

(9) Fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter vagy olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.

 

(10) A település területén, amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely vagy beépíthető telekrész, úgy építmények csak a kijelölt építési helyen belül vagy beépíthető telekrészen helyezhetők el.

 

22. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése

27.   §

(1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.

 

(2) Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület, illetve melléképítmény helyezhető el.

 

(3) Lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

 

(4) Oldalhatáros beépítési módú lakóövezet esetén a melléképületet a főépület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.

 

(5) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága - állattartó épület kivételével - legfeljebb 4,0 m. Állattartó épület legnagyobb épületmagassága nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságot.

 

(6) Lakó-, településközpont- és intézményi terület építési övezetek építési telkének előkertjében – legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló kivételével - építmény nem helyezhető el. Kukatároló az oldalkerti telekhatártól csak legalább 3 méterre helyezhető el.

 

(7) Lakó-, településközpont- és intézményi terület építési övezetek építési telkének oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.

 

(8) Az építési övezetek építési telkének hátsókertjében melléképület az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.

 

(9) Lakó-, településközpont- és intézményi terület építési övezetek építési telkének hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek -

a) tárolóépület;

b) állattartó épület;

de legfeljebb 1 melléképület helyezhető el.

 

(10) A település területén támfalgarázs nem építhető.

 

(11) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.

 

(12) Lakóterület építési övezeteiben állattartó épület – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik - :

  1. kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
  2. csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
  3. építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10,0 m távolságra.

 

(13) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag ideiglenes jelleggel legfeljebb 180 napig helyezhető el, illetve – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.

 

(14) Lakó-, településközpont, és intézményi terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) trágyatároló;

b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

 

(15) Lakó-, településközpont, és intézményi terület építési övezeteiben zárt szennyvíztároló medence és csapadékvíz szikkasztó medence csak építési helyen belül helyezhető el.

 

 

KÜLÖNÖS RÉSZ

Részletes övezeti előírások

VIII. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

23. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT területek

28.   §

A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) Nagyvárosias lakóterület                                                                             (Ln)

b) Kisvárosias lakóterület                                                                                (Lk)

c) Kertvárosias lakóterület                                                                               (Lke)

d) Falusias lakóterület                                                                                     (Lf)

e) Településközpont terület                                                                             (Vt)

f) Intézmény terület                                                                                        (Vi

g) Kereskedelmi, szolgáltató terület                                                                 (Gksz)

h) Ipari terület                                                                                                 (Gip)

i) Különleges területek

  1. sportterület                                                                                (K-Sp)
  2. lovassportterület                                                                        (K-Lsp)
  3. rekreációs terület                                                                        (K-Rek)
  4. pincefalu                                                                                   (K-P)
  5. borgazdaság                                                                             (K-Bg)
  6. állomás                                                                                     (K-Áll)
  7. szennyvíztisztító                                                                         (K-Szt)
  8. [1]naperőmű                                                                                 (K-N)

 

24. NagyVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

29.   §

(1) Nagyvárosias lakóterület a Szabályozási terven Ln jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó;

b) kereskedelmi, szolgáltató

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d) kulturális, közösségi szórakoztató;

e) igazgatási, iroda;

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Nagyvárosias lakóterület építési építési övezeteinek építési telkein a közművesítettség mértéke: teljes.

 

(4) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.

 

(5) Ln1 építési övezetben az önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épület felújítható, tetőtere beépíthető. Az épület bontása esetén új épület építhető az eredeti kubatúrán belül.

 

(6) Ln1 építési övezetben a kialakult tömbtelken épület nem építhető.

 

(7) Ln1* építési övezetben lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

 

(8) Ln1* építési övezet építési telkein új épület csak a meglévő épület bontása esetén, az eredeti kubatúrán belül építhető.

 

25. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

30.   §

(1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó;

b) kereskedelmi, szolgáltató

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d) kulturális, közösségi szórakoztató;

e) szállás jellegű;

f) igazgatási, iroda;

g) sport

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

 

(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 3-nál több lakás elhelyezése esetén lakásonként telken belül 1,5 parkoló biztosítása szükséges.

 

(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) kirakatszekrény,

b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

 

(6) Lk1 építési övezet építési telkein kizárólag 1 épület helyezhető el.

 

(7) Lk1 építési övezetben állattartó épület a szomszédos ingatlanon lévő lakó épülettől, egészségügyi- és gyermekintézménytől, oktatási épülettől, élelmiszer előállítást és kereskedelmet szolgáló, továbbá vendéglátó épülettől 50 méter távolságon belül nem helyezhető el.

 

(8) Lk2 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető, de telkenként legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el abban az esetben, ha az építési telek területének önálló rendeltetési egységekre számított területe eléri vagy meghaladja a 300 m2-t.

 

(9) Lk2 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(10) Lk3 építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(11) Lk3 építési övezetben több épület is elhelyezhető.

 

(12) Lk3 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(13) Lk4 építési övezet építési telkein kizárólag 1 épület, s legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység helyezhető el.

 

(14) Lk5 építési övezet építési telkein legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység helyezhető el abban az esetben, ha az építési telek területe önálló rendeltetési egységenként eléri vagy meghaladja a 300 m2-t.

 

(15) Lk5 építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

 

(16) Lk6 építési övezet építési telkein legfeljebb 6 épület helyezhető el.

 

(17) Lk7 építési övezet építési telkein épület csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhetők el.

 

(18) Lk7 építési övezet építési telkein legfeljebb 4 épület helyezhető el, a telken elhelyezett épületek összes alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

 

(19) Lk7 építési övezetben legfeljebb 6 lakás helyezhető el épületenként, s legfeljebb 20 lakás építési telkenként.

 

(20) Lk7 építési övezetben kizárólag lakások helyezhetők el, a (2) b)-g) pontok szerinti rendeltetések az építési övezetben nem helyezhetők el.

 

(21) Lk7 építési övezetben a szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén az értékes növényállomány és a tó megőrzendő, s burkolt felület nem alakítható ki.

 

(22) Lk7 építési övezet építési telkein a telken belüli vízvisszatartásról – nyílt csapadékvízgyűjtő alkalmazásával – gondoskodni kell.

 

(23) Lk7 építési övezetben épített kerítés – övezethatáron elhelyezett kerítés kivételével - nem helyezhető el.

 

26. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET

31.   §

(1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó;

b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

d) kulturális;

e) szállás jellegű;

f) sport

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.

 

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 3-nál több lakás elhelyezése esetén lakásonként telken belül 1,5 parkoló biztosítása szükséges.

 

(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben építési telkenként kizárólag 1 gépjármű-behajtó helyezhető el.

 

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a hátsókert gépjárművel való megközelítését – telken belül - biztosítani kell.

 

(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) kirakatszekrény;

b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

 

(8) Lke1 építési övezet építési telkein kizárólag 1 főépület és legfeljebb 6 lakás helyezhető el.

 

(9) Lke2 építési övezet építési telkein kizárólag 1 főépület helyezhető el.

 

(10) Lke3 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a meglévő beépítési mód ettől eltérő, ikres, úgy az építési hely az építési telek meglévő beépítési módjához igazodva bármelyik oldalhatárra igazítható a telepítési távolság és az oldalkert megtartásával.

 

(11) Lke3 építési övezet építési telkein egy főépület és két lakás helyezhető el, kivéve:

a) ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület és négy lakás helyezhető el.

 

(12) Lke4 építési övezet építési telkein egy főépület és egy lakás helyezhető el, kivéve:

a) ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület másfélszerese, vagy annál nagyobb, két lakás helyezhető el;

b) ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület vagy négy lakás helyezhető el.

 

27. FALUSIAS LAKÓTERÜLET

32.   §

(1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó;

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;

c) kereskedelmi, szolgáltató;

d) szálláshely jellegű;

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

f) kulturális, közösségi szórakoztató;

g) sport

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy főépület, amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.

 

(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

 

(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 1,5 m-rel túlléphető.

 

(7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a hátsókertben a (2) bekezdés b) pont szerinti épület is elhelyezhető, amennyiben a szomszédos építési telek építési jogát nem korlátozza.

 

(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben építési telkenként kizárólag 1 gépjármű-behajtó helyezhető el.

 

(9) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a hátsókert gépjárművel való megközelítését – telken belül - biztosítani kell.

 

(10) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) kirakatszekrény;

b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

 

28. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET

33.   §

(1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb központi rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

 

(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lakó;

b) igazgatási, iroda;

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

e) kulturális, közösségi szórakoztató;

f) sport

rendeltetést tartalmazhat, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

 

(3) Településközpont terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.

 

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben a beépített bruttó szintterület legalább 30%-a egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz.

 

(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein 3-nál több lakás elhelyezése esetén lakásonként telken belül 1,5 parkoló biztosítása szükséges.

 

(6) Településközpont terület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.

 

(7) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül húsfüstölő, jégverem, zöldségverem nem helyezhető el.

 

(8) Vt1 építési övezetben a kialakítható legkisebb épületmagasság 8,0 m.

 

(9) Vt1 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(10) Vt2 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(11) Vt3 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(12) Vt4 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(13) Vt5 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

(14) Vt 6 építési övezetben kivételesen gazdasági rendeltetésű épület is elhelyezhető.

 

(15) Vt10 építési övezetben lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

 

(16) Vt10 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

29. INTÉZMÉNY TERÜLET

34.   §

(1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) igazgatási, iroda;

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

c) kulturális, közösségi szórakoztató;

d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

e) lakó;

f) sport

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Intézmény terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.

 

(4) Intézmény terület építési övezeteiben fő rendeltetésként kizárólag nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi és szociális intézményi rendeltetésű épület helyezhető el.

 

(5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 2 lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el, a (4) bekezdés szerinti főépület megléte esetén.

 

(6) Intézmény terület építési övezeteiben a hátsókert 6,0 m.

 

(7) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

 

(8) Vi1* építési övezetben elhelyezett épület épületmagassága nem haladhatja meg a 8,0 m-t.

 

(9) Vi2 építési övezetben sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m.

 

30. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

35.   §

(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) igazgatási, iroda;

d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;

e) sport

rendeltetést tartalmazhat

 

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein építési helyen kívül az előkertben egyszintes portaépület, valamint kapuépítmény helyezhető el.

 

(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójával érintett területeken kizárólag a természeti, ökológiai értékek hosszú távú fennmaradását nem veszélyeztető építmények helyezhetők el.

 

(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben meglévő lakóépület fenntartható, a meglévő kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.

 

(7) Gksz1 építési övezetben a (2) bekezdésben meghatározott épületek mellett naperőmű műtárgyai, s az ehhez kapcsolódó kiszolgáló épületek elhelyezhetők.

 

(8) Gksz1 építési övezetben építési telkenként legfeljebb 1 lakás helyezhető el.

 

(9) Gksz1 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

 

(10) Gksz1 építési övezetben az előkert 10,0 m, az oldalkert 10,0 m, a hátsókert 20,0 m.

 

(11) Gksz2 építési övezetben az előkerti építési határvonal a meglévő állapothoz igazodó, ennek hiányában az előkert 10,0 m.

 

(12) Gksz2 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

 

(13) Gksz3 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

 

(14) Gksz4 építési övezetben a hátsókert a telken kialakult állapotnak megfelelő.

 

(15) Gksz5 építési övezetben a hátsókert 6,0 m, vagy – ha az 6,0 méternél kisebb - a telken kialakult állapotnak megfelelő.

 

(16) Gksz6 építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

31. IPARI TERÜLET

36.   §

(1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) igazgatási, iroda;

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Ipari terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

 

(5) A 2. számú melléklet 8. Ipari terület Gip1 építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

 

32. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

37.   §

(1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a) sportterület                                                                                                 (K-Sp)

b) lovassportterület                                                                                         (K-Lsp)

c) rekreációs terület                                                                                        (K-Rek)

d) pincefalu                                                                                                    (K-P)

e) borgazdaság                                                                                              (K-Bg)

f) állomás                                                                                                      (K-Áll)

g) szennyvíztisztító                                                                                         (K-Szt)

h) [2]naperőmű                                                                                                 (K-N)

 

(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.

 

33. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET

38.   §

(1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) sport;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;

c) szállás jellegű

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Különleges terület – sportterület építési övezet építési telkein elhelyezhető épületekben szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án alakítható ki.

 

(4) K-Sp építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(5) K-Sp építési övezetben sportcsarnok építése esetén a legnagyobb épületmagasság 12,0 m.

 

(6) K-Sp építési övezetben a hátsókert 6,0 m.

 

34. KÜLÖNLEGES TERÜLET – LOVASSPORT TERÜLET

39.   §

(1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-Lsp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) lovassport;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű;

d) lakó

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Különleges terület – lovassport terület építési övezet építési telkein elhelyezhető épületekben szállás illetve lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án alakítható ki.

 

(4) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

 

(5) K-Lsp építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(6) K-Lsp építési övezetben istálló, lovassportcsarnok építése esetén a legnagyobb épületmagasság 10,5 m.

 

(7) K-Lsp építési övezetben a hátsókert 6,0 m, vagy – ha az 6,0 méternél kisebb - a telken kialakult állapotnak megfelelő.

 

35. KÜLÖNLEGES TERÜLET – Rekreációs TERÜLET

40.   §

(1) Különleges terület – rekreációs terület a Szabályozási terven K-Rek1 jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban rekreációs-létesítmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges terület – rekreációs terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) turisztikai, rekreációs;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;

c) szállás jellegű;

d) egyéb közösségi szórakoztató;

e) lakó

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Különleges terület – rekreációs terület építési övezet építési telkein elhelyezhető épületekben lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án alakítható ki.

 

(4) K-Rek1 építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(5) K-Rek1 építési övezetben állattartó épület elhelyezhető.

 

(6) K-Rek1 építési övezetben istálló, lovassportcsarnok építése esetén a legnagyobb épületmagasság 10,5 m.

 

36. KÜLÖNLEGES TERÜLET – pincefalu

41.   §

(1) Különleges terület - pincefalu a Szabályozási terven K-P jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozáshoz, borászathoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges terület - pincefalu építési övezeteinek építési telkein:

a) pince – présház;

b) borturizmushoz kapcsolódó funkciójú vendéglátó, kereskedelmi épület;

c) közösségi WC;

d) oldalt nyitott, pilléreken álló kerti tető

helyezhető el.

 

(3) Különleges terület – pincefalu építési övezeteiben terepszint alatti beépítés építési helyen kívül is elhelyezhető.

 

(4) K-P1 építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos. Az építési telkeken nem épített szerkezetű, vízzáróan kialakított, megfelelőségi igazolással rendelkező víz- és szennyvíz közműpótló létesítmény biztosítandó.

 

(5) K-P1 építési övezet építési telkein új pince/présház foghíjként a meglévő épületek által meghatározott építési vonalban helyezhető el. Lebontott épület esetén új épület kizárólag korábbi pince, présház helyére építhető.

 

(6) K-P1 építési övezetben az oldalkert 0,5 méter.

 

(7) K-P1 építési övezetben elhelyezett épület oldalkerti homlokzatán nyílászáró nem helyezhető el.

 

(8) K-P1 építési övezet építési telkein lábon álló kerti tető csak a pincesor beépítési vonalához igazodó módon helyezhető el.

 

(9) K-P1 építési övezetben űrgödrös árnyékszék elhelyezése tilos, a közösségi WC-k kialakítása csak közműpótlóval lehetséges.

 

(10) K-P1 építési övezetben újonnan kialakított pince nem nyúlhat közterület alá.

 

(11) K-P1 építési övezetben - 2012. dec. 31-i alaptérképi állapot szerinti - meglévő zárványtelek közterületi kapcsolatának biztosítása érdekében nyúlványos telek kialakítható.

 

(12) K-P2 építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(13) K-P2 építési övezetben az előkert 3,0 méter, az oldalkert 0,5 méter.

 

37. KÜLÖNLEGES TERÜLET – borgazdaság

42.   §

(1) Különleges terület - borgazdaság a Szabályozási terven K-Bg jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági, valamint ehhez kapcsolódó idegenforgalmi épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteinek építési telkein

a) szőlőfeldolgozás és palackozás épülete;

b) borturizmushoz kapcsolódó funkciójú, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épület;

c) oktatási, bemutató épület;

d) szálláshely szolgáltató épület

helyezhető el.

 

(3) Különleges terület – borgazdaság építési övezet építési telkein elhelyezhető épületekben szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án alakítható ki.

 

(4) Különleges terület – borgazdaság építési övezeteiben terepszint alatti beépítés építési helyen kívül is elhelyezhető.

 

(5) K-Bg1 építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

38. KÜLÖNLEGES TERÜLET – ÁLLOMÁS

43.   §

(1) Különleges terület - állomás a Szabályozási terven K-Áll jellel jelölt építési övezet, mely a közlekedést kiszolgáló, valamint az ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges terület - állomás terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) közlekedést kiszolgáló;

b) igazgatási, iroda;

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;

d) egészségügyi, szociális;

e) lakó

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) K-Áll építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

 

(4) K-Áll építési övezet építési telkein elhelyezhető épületekben lakó rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 10%-án alakítható ki.

 

39. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SZENNYVÍZTISZTÍTÓ

44.   §

(1) Különleges terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

 

(2) K-Szt építési övezet építési telkein a telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

 

[3]39/A. KÜLÖNLEGES TERÜLET - NAPERŐMŰ

44/A.    §

(1)   Különleges terület – naperőmű a Szabályozási terven K-N jellel jelölt építési övezet, amely a naperőmű technológiai építményeinek és műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

 

(2)   Különleges terület – naperőmű építési övezet építési telkein lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

 

(3)   Különleges terület – naperőmű építési övezet építési telkein technológiai építmények az építési helyen kívül is elhelyezhetők.

IX. FEJEZET

Beépítésre Nem szánt területek

40. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

45.   §

A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

a) Zöldterület

aa) Közpark                                                                                      (Zkp)

ab) Közkert                                                                                       (Zkk)

b) Erdőterületek

ba) Védelmi                                                                                      (Ev)

bb) Gazdasági                                                                                  (Eg)

c) Mezőgazdasági területek

ca) Általános mezőgazdasági terület                                                   (Má)

cb) Kertes mezőgazdasági terület                                                       (Mk)

d) Vízgazdálkodási terület                                                                               (V)

e) Természetközeli terület                                                                               (Tk)

f) Különleges beépítésre nem szánt terület

  1. Temető                                                                                        (Kb-T)
  2. Közösségi központ                                                                       (Kb-Kk)
  3. [4]Naperőmű                                                                                   (Kb-N)

g) Közlekedési és közműterület

ga) Közúti                                                                                         (KÖu)

gb) Kötöttpályás                                                                               (KÖk)

gc) Közmű terület                                                                              (KÖm)

 

41. ZÖLDTERÜLET

46.   §

(1) Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

 

(2) Zöldterület övezeteiben elhelyezhető épület

a) pihenést és testedzést szolgáló,

b) a terület fenntartásához szükséges,

c) vendéglátó

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Zkp1 övezet telkein a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          10.000 m2 (1 ha);

b) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        2%;

d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             2%;

f) a zöldfelület legkisebb mértéke:                                                                   70%.

g)  

(4) Zkp1 övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(5) Zkk1 övezet telkein a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          5000 m2;

b) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        2%;

d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             2%;

f) a zöldfelület legkisebb mértéke:                                                                   70%.

 

(6) Zkk1 övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(7) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.

 

42. VÉDELMI ERDŐterület

47.   §

(1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

 

(2) Ev övezetben épület nem helyezhető el.

 

43. GAZDASÁGI ERDŐterület

48.   §

(1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

 

(2) Gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető épület

  1. erdő- és vadgazdálkodási,

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Eg1 övezet telkein a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          20.000 m2 (2 ha);

b) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        0,5%;

d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             0,5%.

 

(4) Eg1 övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.

 

44. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

49.   §

(1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

 

(2) Má1, Má2, Má3 övezetben elhelyezhető épület

a) növénytermesztéshez kapcsolódó;

b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;

d) lakó

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Má1, Má2, Má3 övezetben elhelyezett toronysiló, szárító, valamint ezekhez kapcsolódó létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.

 

(4) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          3000 m2;

b) a kialakítható telek legkisebb szélessége:                                                    20 m;

c) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        10%;

e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             10%.

 

(5) Má1 övezet telkein épület kizárólag a Szabályozási terven Beépíthető telekrészként jelölt területen helyezhető el.

 

(6) Má1 övezetben 6000 m2-nél kisebb telken is elhelyezhető lakóépület, amely a megengedett 10%-os beépítettség egészét is kiteheti1.

 

1Az előírás érvényesítéséhez a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész PE/AF/00133-8/2017 ügyiratszámú véleményében hozzájárult.

 

(7) Má1 övezetben a 4. mellékletben felsorolt ingatlanokon a kialakult beépítettségen felül további 50 m2 bruttó alapterület építhető2.

 

2Az előírás érvényesítéséhez a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész PE/AF/00133-8/2017 ügyiratszámú véleményében hozzájárult.

 

(8) Má2 övezetben új épületet elhelyezni kizárólag birtokközpont kialakítását követően lehetséges, amelynek feltételei a következők:

a) a mezőgazdasági birtoktesten a beépítettség megengedett legnagyobb
mértéke:                                                                                                    3%;

b) a birtokközpontként beépíthető telek legkisebb területe:                                10.000 m2 (1 ha);

c) a birtokközpontként beépíthető teleken a beépítettség megengedett
legnagyobb mértéke:                                                                                  30%;

 

(9) Má2 övezetben a birtokközpontként beépíthető telken lakóépület gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el a beépített szintterület legfeljebb 50%-án.

 

(10) Má2 övezetben meglévő tanyatelek épületei felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók, legfeljebb 3%-os beépítettségi mértékig bővíthetők.

 

(11) Má2 övezetben új tanyatelek nem alakítható ki.

 

(12) Má2 övezet telkein a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(13) Má3 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek legkisebb területe:                                                           10.000 m2 (1 ha);

b) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                     50 m;

c) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        3%;

e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             3%.

 

(14) Má3 övezetben meglévő tanyatelken új épület legfeljebb 3%-os beépítettség mértékéig helyezhető el.

 

(15) Má3 övezetben meglévő tanyatelek épületei felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók, a megengedett 3%-os beépítettségig bővíthetők.

 

(16) Má3 övezet telkein lakóépület gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el, a beépített szintterület legfeljebb 50%-án.

 

(17) Má3 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha

a) a mezőgazdasági birtoktesten a beépítettség megengedett legnagyobb
mértéke:                                                                                                    3%;

b) a birtokközpontként beépíthető telek legkisebb területe:                                10.000 m2 (1 ha);

c) a birtokközpontként beépíthető teleken a beépítettség megengedett
legnagyobb mértéke:                                                                                  30%.

 

(17) Má3 övezet telkein a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(18) Má4 övezetben elhelyezhető épület

a) szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó;

b) ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;

rendeltetést tartalmazhat.

 

(19) Má4 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek legkisebb területe:                                                           3000 m2;

b) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                     30 m;

c) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        3%;

e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             3%.

 

(20) Má4 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha

a) a mezőgazdasági birtoktesten a beépítettség megengedett legnagyobb
mértéke:                                                                                                    3%;

b) a birtokközpontként beépíthető telek legkisebb területe:                                10.000 m2 (1 ha);

c) a birtokközpontként beépíthető teleken a beépítettség megengedett
legnagyobb mértéke:                                                                                  30%.

 

(21) Má4 övezet telkein a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(22) Má5 övezetben épület nem helyezhető el.

 

45. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

50.   §

(1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet, amely kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelésre, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenységre szolgál.

 

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület:

a) szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó,

b) bortároláshoz kapcsolódó,

c) borértékesítéshez kapcsolódó,

d) a tulajdonos ott tartózkodását szolgáló gazdasági,

e) a borturizmust szolgáló vendéglátó,

f) kivételes esetben lakó és szállás

rendeltetést tartalmazhat.

 

(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi, továbbá medence, nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el.

 

(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben legalább 60%-ban - a hegybíró által igazoltan - szőlő-, illetve gyümölcsműveléssel hasznosított telken szabad építeni.

 

(5) Mk1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          3000 m2;

b) a kialakítható telek legkisebb szélessége:                                                    25 m;

c) a beépíthető telek legkisebb területe:                                                           2000 m2;

d) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                     25 m;

e) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

f) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        3 %;

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                4,5 m;

h) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             10%.

 

(6) Mk1 övezetben legalább 10000 m2-es telekméret, és legalább 30 m széles telek esetén szállás- illetve lakófunkciót is tartalmazó épület is elhelyezhető, amely nem haladhatja meg a beépített szintterület 50%-át.

 

(7) Mk1 övezet telkein a beépítettség megengedett legnagyobb mértékén felül további 40 m2 alapterületű lábon álló kerti tető helyezhető el.

 

(8) Mk1 övezetben több önálló telekből szőlőhegyi birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek után számítva csak az egyik telken is kihasználható (szőlőhegyi birtokközpont), ha

a) a birtoktest legalább 1 ha nagyságú, a Strázsahegyi kertes mezőgazdasági területen lévő - a hegybíró által igazoltan – szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított birtoktest,

b) a szőlőhegyi birtokközpont telkének területe legalább 4000 m2, és3

c) a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

 

3Az előírás érvényesítéséhez a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész PE/AF/00133-8/2017 ügyiratszámú véleményében hozzájárult.

 

(9) Mk1 övezetben szőlőhegyi birtokközpont telkének beépítése az alábbiak szerint lehetséges:

a) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        20 %;

c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                7,5 m;

d) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             30%, de legfeljebb 1500 m2 alap-terület;

e) szőlőhegyi birtokközpont telkén szállás illetve lakó rendeltetést is tartalmazó épület elhelyezhető, amely nem haladhatja meg a beépített szintterület 50%-át.

f) az építés feltétele a birtoktesthez beszámított telkekre az építési és elidegenítési tilalom bejegyzése, valamint a keletkező szennyvizek jogszabályban meghatározott módon történő gyűjtése vagy telken belüli tisztítása egyedi szennyvíztisztító berendezéssel.

 

(10) Mk1 övezetben egyéb birtokközpont nem alakítható ki.

 

46. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

51.   §

(1) A vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, amelybe az öntöző és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja tartozik.

 

(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.

 

47. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET

52.   §

(1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, amely kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és amely területen a természeteshez közelítő állapot jött létre.

 

(2) Tk övezetben épület nem helyezhető el.

 

48. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

53.   §

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a) temető                                                                                                       (Kb-T)

b) közösségi központ                                                                                     (Kb-Kk)

c) [5]naperőmű                                                                                                 (Kb-N)

 

49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ

54.   §

(1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Kb-T övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          5000 m2;

b) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        10 %;

d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                5,0 m;

e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             10%.

f)  

(3) Kb-T övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

 

(4) Kb-T övezetben ravatalozó építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 9,0 m lehet.

 

50. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – Közösségi központ

55.   §

(1) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ terület a Szabályozási terven Kb-Kk jellel jelölt övezet, amely elsősorban a hagyományos szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos oktatási, turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ övezeteiben elhelyezhető:

  1. szőlőművelést és szőlőfeldolgozást bemutató épület,
  2. vendéglátó épület,
  3. szálláshely-szolgáltató és szociális épület
  4. szakrális építmény.

 

(3) Kb-Kk övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                          5000 m2;

b) a kialakítható telek legkisebb szélessége:                                                    30 m;

c) a beépíthető telek legkisebb területe:                                                           10.000 m2 (1 ha);

d) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                     30 m;

e) a beépítés módja:                                                                                       szabadonálló;

f) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                                        5 %;

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke:                                4,5 m;

h) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség:                             10%.

 

(4) Kb-Kk övezetben szakrális építmény építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10 m.

 

[6]50/A. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – NAPERŐMŰ

55/A.    §

(1)   Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű a Szabályozási terven Kb-N jellel jelölt övezet.

 

(2)   Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű övezetben a gyepszintű növényállomány megőrzendő, építmény, burkolt felület nem helyezhető el.

 

51. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

56.   §

(1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

 

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl. várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség), a közmű és hírközlés létesítményei, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

 

(3) Köu, Kök övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 10%, az épületmagasság 5,0 m.

 

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

 

Út

kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

 

belterület

külterület

1.

M4 gyorsforgalmi út

Autópálya

Tervezett

(50-55 m)

-

100m

2.

4.sz. főút

Országos főút

Meglévő

(20-40 m)

-

50m

3.

3111 j. összekötő út

Országos mellékút

Meglévő

(15-20 m)

-

50m

4.

3112 j. összekötő út

Országos mellékút

Meglévő

(20-25 m)

-

50m

5.

4605 j. bekötő út

Országos mellékút

Meglévő

(16-24 m)

-

50m

6.

31314 j. állomáshoz vezető út

Országos mellékút

Meglévő

(8-16 m)

-

-

7.

46102 j. bekötő út

Országos mellékút

Meglévő

(8-16 m)

-

50m

8.

3111 j. összekötő út belterületi szakasza

(Kossuth Lajos u., Péteri út)

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

9.

3112 j. összekötő út belterületi szakasza
(Ady Endre u., Kossuth L. u., József Attila u.)

Települési gyűjtőút

Meglévő

 

-

-

10.

46102 j. bekötő út belterületi szakasza
(Kistói út)

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

11.

Belterületi gyűjtőutak

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

12.

Belterületi gyűjtőutak

(Péteri út – Lőcsei u. összekötő szakasz)

Települési gyűjtőút

Tervezett

12-18 m

-

-

13.

Lakó- és kiszolgáló utak

Lakóút, kiszolgáló út

Meglévő

(4-18 m)

-

-

14.

Tervezett lakó- és kiszolgáló utak

Lakóút, kiszolgáló út

10-16 m

 

 

15.

Gyalogutak

 

Meglévő

Tervezett 3-4 m

 

 

16.

MÁV 100a sz. vasútvonal (Budapest-Cegléd-Szolnok)

-

-

50m

50m

 

 

(5) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10 m-t szabadon kell hagyni.

 

(6) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

 

(7) Tervezett különszintű csomópontok:

a) M4 gyorsforgalmi út – 3111 j. összekötő út

b) M4 gyorsforgalmi út – 3112 j. összekötő út

 

(8) Az építési övezetekben az OTÉK által előírt várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. Kivételt jelentenek ez alól a vonatkozó helyi rendeletben meghatározott területek, mely területeken a várakozóhelyek – a rendeletben meghatározott mértékben – megválthatók az OTÉK-ban előírt tartalmú közlekedési vizsgálat alapján.

 

(9) Közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részén felszíni parkoló legfeljebb a lehatárolás 20%-án létesíthető, gépjármű-közlekedésre alkalmas kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható.

 

(10) A közlekedési területek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

 

52. Közműterület

57.   §

Közműterület a Szabályozási terven a KÖm jellel jelölt övezet, mely a közműlétesítmények és ezek kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

 

ZÁRÓ RÉSZ

58.   §

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

 

(2) A rendelet 1. számú mellékletében jelölt tervezett Napsugár és Holdsugár utcák melletti újonnan szabályozott Lke3 övezetre és a Halas utca melletti 3591, 13265/36 13265/39 hrsz-ú területeken, újonnan szabályozott Lke3 építési övezetekre és a Maggyár területén Lk 6 építési területekre vonatkozóan csak a legkésőbb 2018. június 30-ig megkötött vonatkozó településrendezési szerződés esetén és annak az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzését követően lép hatályba.

 

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

(4) A Jelen rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott területekre 2018. június 30. napjáig a helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet rendelkezései hatályosak, amennyiben az 58. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel 2018. június 30. napjáig nem következik be, úgy 2018. július 1. napjától e területekre vonatkozó korábbi szabályozás beépül e rendeletbe.

 

(5) A folyamatban levő (megnyitott építési naplóval rendelkező) ügyekben a helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadók.

 

 

 

Monor, 2017. december 14.

 

 

 

          dr. Zsombok László sk.                                                           dr. Urbán Hajnalka sk.

                  polgármester                                                                               jegyző

 

 

 

 

Egységes szerkezetbe foglalta:

 

                                                                       dr. Urbán Hajnalka

                                                                                jegyző

 

Monor, 2018. május 23.

 

 

[1] Megalkotta a 17/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2018. május 24-től.

[2] Megalkotta a 17/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2018. május 24-től.

[3] Megalkotta a 17/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2018. május 24-től.

[4] Megalkotta a 17/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2018. május 24-től.

[5] Megalkotta a 17/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2018. május 24-től.

[6] Megalkotta a 17/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2018. május 24-től.