a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól

2016. április 6., szerda, 11:24

MONOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

15/2013. (IV. 24.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

 

a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról,

működési feltételeiről és eljárási szabályairól

 

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 62. § (6) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Étv. 30/C. § (4) bekezdésében, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21. és 22. §-ban, valamint a hatályos 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletre és annak 1.§ (1) bekezdésében meghatározott alkalmazásra foglaltakra – a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól a következőket rendeli.

 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

 

1. §

  1. A rendelet célja Monor épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a településkép kulturált, esztétikus kialakításának elősegítése.

 

  1. Az Önkormányzat a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet, a Társult Települési Tervtanács keretében.

 

  1. A Tervtanács szakmai véleményt fogalmaz meg az Étv. II. fejezet 30/C§(1) bekezdésében meghatározott településképi véleményezési eljáráshoz a város polgármestere számára.

 

2. A rendelet hatálya

 

2. §

  1. A rendelet hatálya Monor Város közigazgatási területét érintő, a jelen rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti tervekre, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.

 

  1. A jelen rendelet határozza meg továbbá a Tervtanács működésének és eljárási rendjének egyes szabályait is.

 

  1. A tervtanács illetékessége kiterjed

1.         középületek, ipari épületek, kereskedelmi épületek

2.         négy vagy annál több lakóegységnél nagyobb lakóépületek

4.         helyi értékvédelmi területen álló épületek

5.         helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott épületek, műtárgyak és a szomszédos ingatlanra tervezett épületek

6.         fenti új építésű és meglevő épületek átalakítási, bővítési munkái, amennyiben az érintett szintterület 50% vagy annál több

7.                     IVS akció területekre tervezett épületek

8.         közterület-alakítás

            műszaki terveinek elbírálására.

 

I. FEJEZET

A TERVTANÁCS FELADATA

 

1. A Tervtanács feladata

3. §

  1. A Tervtanács feladata – az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében – különösen

a)    a meglévő településszerkezet és településkép, a környezetkultúra értékeinek védelme,

b)    a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,

c)    a településrendezési és - fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint

d)    a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

 

  1. A Tervtanács véleményezi
  1. az Önkormányzat külön rendeletében meghatározott – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött –, településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti-műszaki terveit, valamint
  2. az Étv. 30/A. § (2) bekezdése szerinti telepítési tanulmányterveket.

 

  1. A Tervtanács véleményezi továbbá
  1. a műemléki védelemmel, illetve helyi építészeti értékvédelemmel érintett, valamint
  2. a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó,

jogszabály alapján építési engedélyhez kötött építési munkák építészeti-műszaki tervét.

 

  1. A Tervtanács a fentieken túlmenően véleményez minden olyan egyéb építészeti-műszaki tervet, amelynek minősítésére a polgármester, illetve – a polgármester egyetértésével – a főépítész és/vagy az elsőfokú építési hatóság vezetője felkéri.

 

III. FEJEZET

A TERVTANÁCS ÖSSZETÉTELE

1. A Tervtanács összetétele

 

4. §

  1. A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.

 

  1. A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

 

  1. A Tervtanács keret tagjainak száma – az elnököt is ide számítva – 11 fő.

 

  1. A Tervtanács keret tagjaira a Tervtanács elnöke - főépítész- tesz javaslatot a 252/2006 (XII.7.) korm. rendelet értelmében. További tagokra javaslatot tehetnek helyi és területi, építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek és az önkormányzatok.

 

  1. A Tervtanács keret tagjait – a (4) bekezdés szerinti javaslatok figyelembe vételével – a társulás polgármesterei nevezik ki.

 

  1. A Tervtanács munkájával, működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a 8. § (1) bekezdésében meghatározott települési kapcsolattartó látja el, aki erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi.

 

  1. A Tervtanács kerettagjai közül a Tervtanács Elnöke határozza meg az ügyben eljáró Tervtanácsi tagot.

 

2. A Tervtanács elnöke

5. §

  1. A Tervtanács elnöke a  önkormányzati főépítész.

 

  1. A Tervtanács elnöke
    1. javaslatot tesz a polgármesternek a Tervtanács tagjainak kinevezésére,
    2. előkészíti a Tervtanács ügyrendjét és javaslatot tesz annak elfogadására,
    3. kiválasztja a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,
    4. – a tárgyalandó témától függően – javaslatot tesz a polgármesternek szakbíráló kijelölésére,
    5. összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tervtanácsi tárgyalásokat,
    6. a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzőkönyv számára,
    7. vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, amennyiben ezek hiányát állapítja meg, gondoskodik a tervdokumentáció áttételéről,
    8. kiadmányozza a Tervtanács állásfoglalásait és jegyzőkönyveit.

 

  1. A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottak az elnök kizárólagos, át nem ruházható jogkörét képezik, további jogköreit a Tervtanács Ügyrendjében meghatározottak szerint átadhatja. Tartós akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése ugyancsak az Ügyrendben meghatározottak szerint történik.

 

3. A tervtanácsi tag

6. §

  1. A Tervtanács keret tagja egyetemi vagy mesterfokú szakképzésben szerzett szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

 

(2)   A tervtanácsi keret tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, a jelölő polgármester a kinevezést visszavonja.

 

 

4. A szakbíráló

7. §

  1. A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében – a polgármester egyetértésével – szakbírálót kérhet fel.

 

  1. A szakbírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó – a 6. § szerinti – szakmai feltételek az irányadók. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.

 

  1. A szakbíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A szakbírálat elkészítésére legalább 5 napot kell biztosítani.

 

 

5. A Tervtanácsi települési kapcsolattartó

8. §

  1. A Tervtanács mellett települési kapcsolattartó kijelölésére kerül sor.
  2. A Tervtanácsi települési kapcsolattartó
  1. az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,
  2. vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,
  3. az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,
  4. megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,
  5. végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat.
  1. A Tervtanácsi települési kapcsolattartó gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások meghívóinak a Társulás honlapján történő közzétételéről, valamint a Tervtanács állásfoglalásainak nyilvántartásáról.

 

 

6. Összeférhetetlenségi szabályok

 

9. §

  1. Tervtanácsi keret tagként, valamint szakbírálóként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban
  1. a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak hozzátartozója,
  2. aki a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében a tervezőnek szerzőtársa vagy munkatársa volt,
  3. a tervező

ca)   munkatársa,

cb)  gazdasági társaságban tulajdonostársa,

cc)   tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

  1. akinek a tulajdonában lévő gazdasági társasággal a tervező alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban áll.

 

  1. A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

 

  1. Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a Tervtanács Ügyrendje rendelkezik.

 

  1. A tervtanácsi keret tag, valamint szakbíráló a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi állásfoglalással érintett személy is bejelentheti.

 

IV. FEJEZET

A TERVTANÁCSHOZ BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK

10. §

  1. A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak - amennyiben nem az ETDR- rendszeren keresztül kerül benyújtásra - legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
    1. műszaki leírást,
    2. (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot

ba)  a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, műtárgyak és növényzet

bb)  a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakítása, valamint

bc)  az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének

ábrázolásával,

  1. az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
  2. metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
  3. valamennyi homlokzatot,
  4. szükség esetén utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
  5. szükség esetén látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel), továbbá
  6. a terv jellemző adatait, az építtető és a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervező tervezési jogosultságának megnevezését és az azt igazoló okirat számát is tartalmazó, kitöltött adatlapot.

 

  1. Az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatlapot a rendelet függeléke tartalmazza.

 

V. FEJEZET

A TERVTANÁCS ELJÁRÁSA

1. A tervtanácsi eljárás rendje

 

11. §

  1. A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul. Előzetes Tervtanácsi vélemény kérhető az első fokú építési hatóságnál történő engedélyezési eljárás megindítása előtt.

 

  1. Előzetes tervtanácsi eljárás esetén a tervdokumentációt két példányban papír alapon, valamint egy példányban elektronikus adathordozón (.pdf formátumban) kell benyújtani.

 

  1. Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a 10. §-ban előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács elnöke 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele véleményezési határidőbe.

 

  1. A Tervtanács – szükség szerint – kéthetente, minden páros héten hétfőn délután,vagy meghívóban meghatározott időpontban ülésezik. Az ülések nem kerülnek megtartásra, amennyiben erről az érintett tagok az ülés előtt 3 nappal erről lemondó értesítést kapnak.

 

  1. A benyújtott tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal tanulmányozásra, elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, illetve szakbíráló kijelölése esetén az elektronikus adathordozót át kell adni a szakbíráló részére. A szakbíráló szakmai véleményét a Tervtanács ülésén egy-egy példányban írásban átadja a tervezőnek és – a tervet tartalmazó elektronikus adathordozóval együtt – a Tervtanácsi kapcsolattartónak.

 

  1. A Tervtanács az állásfoglalását – a Tervtanács Ügyrendjében foglalt szabályok szerint – a kérelem előterjesztésétől számított 14 napon belül hozza meg. A határidőbe a hivatalos ünnepnapok, a jogszabályban meghatározott pihenőnapok, valamint az igazgatási szünet napjai nem számítanak bele. Az ügyintézési határidőbe az állásfoglalás postára adásának napja is beszámít.

 

  1. A Tervtanács asszisztense az elnök által aláírt állásfoglalást – a tervdokumentáció egy lepecsételt példányával együtt – postai úton megküldi a tervezőnek, valamint az állásfoglalást – tájékoztatásul – az építtetőnek, a tervtanácsi ülésen résztvevő tagoknak és valamennyi meghívottnak és a polgármesternek.

 

  1. A Tervtanács asszisztense a város iratkezelési szabályai szerint a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát és az azt tartalmazó digitális adathordozót nyilvántartásba veszi és megőrzi.

 

  1. A tervező, illetve az építtető – a napirend megtárgyalását megelőzően legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultációról közbenső állásfoglalás születik, mely tartalmazza a Tervtanács – a továbbtervezéssel kapcsolatos – észrevételeit és javaslatait, de a konzultációval a terv bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.

 

  1. A Tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

 

12. §

  1. A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendjében meghatározott eltérő összetételben, általánosan 3 taggal - melyből egy az elnök- határozatképes. Az Ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

 

  1. A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

 

  1. A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:
  1. a megtárgyalt terv tervezőjét,
  2. a beruházót (építtetőt),
  3. a polgármestert,
  4. az első fokon eljáró építési hatóság vezetőjét /a település építéshatósági ügyintézőjét

 

  1. Az elnök a Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meghívhat(ja) továbbá
  1. a tervvel érintett más személyt, vagy szervezet, illetőleg hatóság képviselőjét,
  2. indokolt esetben szakértőket és más érdekelt személyeket.

 

  1. A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

 

  1. Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban tagként, valamint szakbírálóként az a személy, aki
    1. bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,
    2. a Magyar Építész Kamara illetékes szervétől etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

 

  1. A tervtanácsi eljárásban tagként vagy szakbírálóként résztvevő személy - amennyiben a 7.§ szerint érintett – e tényt annak keletkezését követően, haladéktalanul köteles bejelenteni a tervtanács elnökének.

 

  1. Ha a Tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv – a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt sajátos szabályok figyelembe vételével – ajánlottnak minősül.

 

  1. A Tervtanács működésének és eljárásának – a jelen rendeletben nem szabályozott – egyéb szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg. Az Ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján – a polgármester egyetértésével – a Tervtanács fogadja el.

 

2. A tervtanácsi jegyzőkönyv

 

13. §

  1. A tervtanácsi tárgyaláson elhangzott lényeges megállapításokról és a határozatról jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

 

  1. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
  1. a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, a jelenlévő tervtanácsi tagok felsorolását
  2. a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,
  3. a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
  4. a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervezési jogosultságát igazoló okirat számát,
  5. a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
  6. a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
  7. a szakbíráló nevét és címét,
  8. a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció),
  9. a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,
  10. egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a Tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
  11. a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.

 

3. A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

 

14. §

  1. A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e
  1. az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:

aa)   a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),

ab) az esztétikus megjelenés (tömeg- és homlokzat-formálás, anyaghasználat, színezés) követelményének, valamint hogy

ac)   a javasolt megoldás településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogy megfelel-e a rálátás és látványvédelem elvárásainak,

  1. a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

 

  1. A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg, de állásfoglalásában csak abban az esetben minősítheti, ha az közvetlen hatással van az épület tömegének, illetve homlokzatának kialakítására. 

 

4. A tervtanácsi állásfoglalás

 

15. §

  1. A Tervtanács szakmai véleményét a 14. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

 

  1. A Tervtanács a tervdokumentációt állásfoglalásában engedélyezésre
  1. ajánlja,
  2. nem ajánlja.

 

  1. Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 14. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

 

  1. A Tervtanács asszisztense a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a Tervtanács állásfoglalását, amely tartalmazza a 13. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását, továbbá a 12. § (2) bekezdés szerinti esetleges különvélemény(eke)t.

 

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Finanszírozás

 

16. §

  1. A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
  2. A Tervtanács működésével kapcsolatos a településre vonatkozó költségeit az Önkormányzat viseli, ennek előirányzatát Monor város költségvetésében kell megtervezni.

 

  1. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg
  1. – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját mindazon napirendi pontok tekintetében, melyek tárgyalásán rész vett,
  2. a szakbírálót a megbízás teljesítésekor.

 

  1. A tiszteletdíj mértéke tervtanácsi ülésenként bruttó 6.000.- Ft alapdíj és
  1. a (3) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében tárgyalt napirendi pontonként bruttó 3.000.- Ft,
  2. a (3) bekezdés b) pontja szerinti személy esetében szakvéleményenként bruttó 10.000.- Ft. 

 

  1. A tiszteletdíj kifizetésére – az elszámolást követően – 60 napon belül kerül sor.

 

  1. Az elszámolás a részvételt és a napirendi pontokat rögzítő jegyzőkönyvek alapján negyedévente történik.

 

  1. A Tervtanács tagjai és a szakbírálók részére az Önkormányzatok a fenti tiszteletdíjakat teljesítési igazolás alapján fizetik ki.

 

  1. A Tervtanács tagjaival és az eseti szakbírálókkal a gesztor Önkormányzat a feladat ellátására keretszerződést köt.

 

 

2. Hatályba lépés

17. §

  1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
  2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Monor Város Önkormányzatának az Önkormányzati Építészeti - Műszaki Tervtanácsról, szervezetéről és működési szabályairól szóló 16/2007 (VII. 10.) önkormányzati rendelete.
  3. A rendeletben foglalt szabályokat a hatályba lépést követően indult eljárások során kell alkalmazni.

 

 

 

Monor, 2013. április 18.

 

 

 

 

              Pogácsás Tibor sk.                                                               dr. Urbán Hajnalka sk.

                  polgármester                                                                               jegyző